Három év kellett ahhoz, hogy a biztosítók kiheverjék a biztosítási adó hatásait. A közterhet 2013-ban vezették be, a vagyonbiztosítások díját azóta 10, a cascóét 15 százalékos adó sújtja. A biztosítók azonban ezt nem vagy legfeljebb részben terhelték át eddig a fogyasztókra, emiatt a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a nem életbiztosítási szektor biztosítástechnikai eredménye 2013-ban és 2014-ben negatív volt, és tavaly sem volt még túl erős. Az idei első fél évben viszont a nem életág is újra a régi számokat hozza, a biztosítástechnikai eredmény meghaladta a 15,5 milliárd forintot, az életág ugyanezen a soron 10,2 milliárd forintot termelt. A teljes szektor adózás utáni profitja 31,85 milliárd forint lett, csaknem 20 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt, és újra a válság előtti időket idézi.
A profitnál lassabban bővül a díjbevétel. A szektor teljes forgalma az első hat hónapban 457,6 milliárd forint volt, ebből 221 milliárd forintot az életbiztosítások, 236,6 milliárdot pedig a nem életbiztosítások hoztak. Az életbiztosítási szektor a jegybank adatai szerint kis mértékben visszaesett 2015-höz képest, a nem életágon viszont több mint
9 százalékos bővülést mértek. A biztosítási szerződések száma szintén a vagyonbiztosítási ágazat miatt nőtt körülbelül 4 százalékkal, az életbiztosítások száma ugyanis csökkent. Abban egyébként, hogy az életbiztosításoknál 2015 közepéhez képest szerényebbek az idei számok, az is közrejátszhat, hogy a piacon viszonylag jelentős szereplőnek számító Metlife tavaly év végén fiókteleppé alakult át, és emiatt az adatai már nem szerepelnek a jegybank idősoraiban.
Az életágon belül a fő húzótermék a 2014 óta adókedvezménnyel is támogatott nyugdíjbiztosítás. Két és fél év alatt több mint 154 ezer ilyen szerződést kötöttek Magyarországon, ezek kétharmada indexhez vagy befektetési egységhez kötött (unit linked) konstrukció volt. A biztosítók számára kedvező hír, hogy az idén is főleg a folyamatos díjas szerződések mennek jobban, a szerződések száma már megközelíti az 1,95 milliót. Az egyszeri díjas szerződésekből származó díjbevétel is nőtt azonban az idén tavalyhoz képest mintegy 16 százalékkal.
A nem életágat elsősorban a gépjármű-biztosítások díjának gyors emelkedése húzta fel. Az alkuszportálok a kötelező biztosításoknál 20-30 százalékos díjemelést mértek az idén, ennek eredménye, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjbevétele az első hat hónapban 71,8 milliárd forint volt, 33 százalékkal több mint 2015-ben. A cascodíjbevételek 7,5 százalékkal, 36,6 milliárd forintra emelkedtek az idén. A gépjármű-biztosítások mellett a lakossági vagyonbiztosítások hozzák a legtöbbet a biztosítók konyhájára, az idén fél év alatt 56,6 milliárd forintot. A kárhányad egyébként a díjemelések dacára még mindig viszonylag magas az autósbiztosításoknál. A kgfb-nél az idei díjbevételek több mint 46 százalékát fizették már ki károkra, a cascónál pedig több mint a felét. Mivel sok autós fizeti ezeket a biztosításokat éves gyakorisággal, az év végéig a kárhányad valószínűleg még nőni fog. A lakásbiztosítások kárhányada is kedvezően alakult az első fél évben, nem érte el a 30 százalékot, a nyári viharok miatt azonban ez a kárhányad még emelkedhet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.