Eximbank az alumíniumiparban is

Tv-vásárlás, ingatlanfejlesztés, kukoricafeldolgozó és miniacélmű után az alumíniumiparban is megjelent finanszírozóként az Eximbank Zrt. Az állami bank zálogjogát két hete jegyezte be a cégbíróság a várpalotai székhelyű Alumelt Engineering Kft. üzletrészeire. Ez az állami kölcsön azonban nem fogható a Kopaszi-gáton tervezett Garancsi-féle építkezés 16,5 milliárdjához vagy Andy Vajna 6,7 milliárdos tv-s kölcsönéhez. Az Alumelt esetében 1,6 millió euróról van szó – a cégtől kapott információ szerint –, amelyet exportfejlesztésre kapott a cégben tulajdonos Martin Metals Kft. Az állami kölcsön végeredményben a vörösiszap-katasztrófa után bedőlt Mal Zrt. romjaiba bevásárolt érdekkörhöz került. A Martin Metals az egyik tulajdonosa az Inotal Alumíniumfeldolgozó Zrt.-nek, és az ezekhez köthető cégek vettek részt a Mal felszámolása során az egykori alumíniumfeldolgozó eszközeinek kivásárlásában.

A vagyonkezelőként működő Alumeltet 2014-ben alapította Tenk Márton, Somogyi Ferenc és Nagy István ausztriai olvasztóműi berendezések megvásárlására. Azóta beszállt a cégbe az Inotal Alumíniumfeldolgozó Zrt. és a Martin Metals Kft. is. Az Alumelt a felszámolásból megszerzett gyártósort bérbe adja az Inotal Zrt.-nek, az alapanyagot, az alumíniumhulladékot pedig a másik tulaj, a Martin Metals Kft. biztosítja. Utóbbi reszortja a kereskedelem is. A piacon kurrens terméket állít elő a formaöntöde, alumíniumhulladékból ötvöző anyagok hozzáadásával öntenek tömböket, majd ezt szállítják például az autóipari felhasználóknak. Az Alumelt termelőberendezéseinek kapacitása évi mintegy 15 ezer tonna, ebből durván 25 millió euró árbevétel hozható ki.

Az Inotal a mérlege alapján látványosan növekedett a múlt évben, csaknem megduplázta a forgalmát, 23 milliárdról 42 milliárd forintra növelte az árbevételét. Az ugyancsak a csoportba tartozó Martin Metals ugyancsak gyarapodott, ennek a társaságnak kétmilliárddal, 18 milliárdra bővült a forgalma tavaly.