Több a kártyás vásárlás

Sikeresen kampányolnak a bankok, hogy ügyfeleik használják vásárlásra is a bankkártyájukat.

Olcsóbb számlahasználat, kedvezőbb hitelfeltételek járnak az ilyen klienseknek, akik rá is kaptak a kártyás fizetésre. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ugyanis az idén az első kilenc hónapban a készpénzfelvételek száma és értéke stagnált, a vásárlásoké viszont negyedével nőtt. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy az első három negyedévben a hazai kártyabirtokosok Magyarországon és külföldön összesen több mint 385 milliószor vásároltak bankkártyával, és összesen 2844 milliárd forintot költöttek így el. A készpénzfelvételek száma nem érte el a 80 milliót, vagyis csökkent tavalyhoz képest, az összege pedig 5070 milliárd forint volt, mindössze 1 százalékkal több, mint 2015 első kilenc hónapjában.

A forgalomban lévő bankkártyák száma is nőtt valamelyest az idén, és szeptember végére először meghaladta a 9 millió darabot. Ezek többsége betéti kártya volt, a hitelkártyák aránya alig 15 százalék. A hitelkártyák száma az intenzív banki kampányok ellenére sem nő, sőt 2013 közepe óta nem látott mélyponton van. Az érintő (PayPass) funkció egyre elterjedtebb, a valódi bankkártyák csaknem kétharmada már rendelkezik vele. Az érintőkártyák terjesztése minden banknak érdeke, az ilyen plasztiklapok után fizetendő tranzakciós illeték ugyanis kisebb: évente csupán 500 forint, szemben a hagyományos kártyák után beszedett 800 forinttal. Az állam is évről évre kisebb sarcot szedhet így be a kártyák után. 2015-ben még 6 milliárd forint körül lehetett az összeg, jövőre viszont már valószínűleg az 5,5 milliárdot sem éri majd el.


Az elfogadói oldalon is folyamatosan fejlesztik az infrastruktúrát. Szeptember végén már több mint 85 ezer fizikai kereskedő fogadta el a bankkártyákat, a terminálok csaknem háromnegyedénél pedig már érintéssel is lehet fizetni. Az internetes elfogadóhelyek száma viszont visszaesett az utolsó negyedévben: június végén még 9872 webshopban lehetett kártyával fizetni, három hónappal később már csupán 8193-ban tették ezt lehetővé.

A legtöbb hitelintézet bankszámlákkal is akciózik, kedvezménnyel csinálva kedvet a szolgáltatásokat aktívan használó ügyfeleknek. A tranzakciós illeték 2013-as bevezetése után megdrágult a bankolás, ennek egyik következményeként 2015 végéig 522 ezer lakossági bankszámla tűnt el. Az idén megtört a jég, a magánszemélyek ismét nyitják a számlákat, amelyek száma az év eleje óta 205 ezerrel nőtt. Összesen 9,35 millió forintalapú bankszámla van az országban, ebből 6,12 millió az olyan fogyasztói számla, amelyre a fizetések érkeznek.

Nőtt a visszaélések száma

A bankkártyás visszaélésekről második negyedéves adatokat közölt az MNB. Az első fél évben valamivel több, mint 1500 ellopott bankkártyával éltek vissza, nem egészen 30 millió forintos kárt okozva velük. Lényegesen több kárt okoztak hamisított kártyákkal, a csalók 2259 esetben 126 millió forinttal károsították meg a bankokat és az ügyfeleiket. Ennél is nagyobb a veszély az internetes vásárlásoknál, itt a visszaélések száma folyamatosan nő. Az első fél évben az esetek száma megközelítette a 13 ezret, a kár 427 millió forint volt. A károk többsége határon átnyúló forgalomban történt.