Elégedetlen lakáshelyzetével a magyar

A lakosság nagy része 100 négyzetméteres, legalább háromszobás családi házban szeretne lakni, a magyar lakások átlagos alapterülete azonban ennél 15 négyzetméterrel kisebb – derült ki a CIB Bank megbízásából készült reprezentatív felmérésből.

Az NRC által elvégzett kutatás szerint tízből kilenc magyar fontosnak tartja, hogy otthon érezze magát abban a lakásban, ahol él: ehhez képest meglehetősen szűk az a réteg, amely valóban elégedett lakáskörülményeivel: csak minden ötödik ember érzi úgy, hogy jelenlegi otthonában szeretné leélni az életét. A megkérdezettek fele bár jól érzi magát ott, ahol most lakik, mégsem tartja kizártnak, hogy találhatna a jelenleginél jobb lakást is magának. Bár a többség (54 százalék) jelenleg is családi házban él, míg 27 százalék társasházban, 19 százalék pedig panelben, jóval többen, a megkérdezettek 80 százaléka mondta azt, hogy az álomotthon számára egy családi ház lenne. A szobák számában is nagy az eltérés az áhított otthon és a valóság között: a válaszadók közel fele maximum kétszobás lakásban él, míg 77 százalékuk legalább három szobát szeretne.

A válaszadók mintegy fele nyilatkozott úgy, hogy az otthon típusával, illetve méretével való elégedetlensége esetén, ha lenne rá pénze, elköltözne. Ez azt mutatja, hogy az elképzelt otthon elérése elsősorban anyagi kérdés. A költözés kapcsán felmerülő források kapcsán érdekesség, hogy a lakásvásárlási célú hitelfelvételt a válaszadók 73 százaléka felelősségteljes döntésnek tartja.

Ez különösen magas arányt jelent, hiszen jelenlegi otthonuk megvásárlásához a válaszadók csupán ötöde vett igénybe banki kölcsönt, és közel ugyanennyien (16 százalék) vannak azok, akik államilag
támogatott lakáshitelt is felvettek erre a célra. Családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK), vagy annak elődjét, a szocpolt 15 százalék igényelte jelenlegi ingatlana megvásárlásakor. A következő időszakban ugyanakkor a CSOK-ot is igénylők aránya várhatóan ennél magasabb lesz, a CIB Bank ugyanis folyamatosan jelentős érdeklődést tapasztal a támogatás iránt. Hitel felvételekor a felmérésben megkérdezettek 90 százalékának a kamat a legfontosabb döntési szempont, csaknem ugyanennyiüknek (89 százalék) a THM, illetve a hitel futamideje (87 százalék) a legfontosabb.