Időt nyertek a bankok

Késik a globális banki szabályozás újabb szigorítása, miután a világ nagy jegybankjait, illetve pénzügyi felügyeleti hatóságait összefogó Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság bejelentette: vezető felügyeleti testülete elhalasztja a január 8-ra tervezett ülését. Ekkor kellett volna végleg elfogadni egy sor olyan szabályozási reformot, amely megnehezítheti, hogy a bankok trükkökkel teljesítsék a globális pénzügyi válság után elfogadott Basel III. előírásait, azon belül elsősorban a magasabb tőkemegfelelési mutatókat.

A bizottság tagjai egy nagyon fontos kérdésben nem tudtak időben megegyezni, ez a "tőkepadló" aránya, ami lényegében azt határozza meg, hogy egy bank milyen mértékben használhatja a saját modelljét hitelezési kockázatainak megállapítására. A bizottság ajánlása szerint a banki kockázatszámítási modellek alapján elért eredményeknek legalább 75 százalékban meg kellene felelniük a szabályozó hatóságok előírásai alapján elértnek (ezt az arányt 2025-re kellene elérni, de 2021-re már 55 százaléknál kellene tartani). A Morgan Stanley egy korábbi értékelése szerint ez főleg a francia, a német, a holland, illetve a skandináv országokban működő bankokat érintené érzékenyen, mert ezek hagyományosan kevésbé veszik figyelembe a kockázatok számításánál a jelzálog-, illetve a vállalati kitettségeket, mint másutt. A magas arány ellen olyan nagy bankok lobbiztak, mint a német Deutsche Bank, a Commerzbank vagy a francia Crédit Agricole – emlékeztetett a Bloomberg –, arra hivatkozva, hogy ez esetben sok banknak annyit kellene költenie a tőkehelyzete javítására, ami már a hitelezést, ezzel pedig a gazdasági növekedést veszélyeztetné.

A késlekedés nagy pofon a bázeli bizottságnak, hiszen eredetileg 2016 végére ígérték a reform elindítását. Most viszont már aligha startolhat március vége előtt: menetrend szerint a következő ülés bizottsági időpontja március 1-2., utána legkorábban a hónap közepén hagyhatja jóvá az esetleges döntést a felügyeleti testület.