Késik az önkormányzati számlák államosítása

Nehezen halad az önkormányzati bankszámlák államosítása.

Tavaly májusban még úgy volt, hogy január 1-jén indul a kincstári számlavezető rendszer (KSZR) – a Magyar Államkincstár legalábbis akkor még így nyilatkozott lapunknak. „Jelenleg az első ütem bevezetését megelőző tesztidőszak zajlik, a KSZR komplexitása okán ezen időszak lezárását követően tervezhető annak éles tranzakciókkal történő használatbavétele” – mondták májusban, és most, nyolc hónappal később is szó szerint ugyanígy jellemezte a helyzetet a kincstár a megkeresésünkre. A KSZR-t egyébként hat intézmény teszteli, ezek pénzforgalmát éles pilotüzemben bonyolítja le a rendszer, amelynek fejlesztése, paraméterezése, tesztelése a kincstár közlése szerint folyamatosan zajlik.

Mivel a rendszer nem működik még élesben, nem kezdték meg az önkormányzati számlák átvételét a bankoktól. „Speciális adottságok” alapján persze a kincstár jelenleg is tudja vezetni és kezelni az önkormányzatok pénzforgalmi számláit, a települések által igénybe vett banki szolgáltatások nyújtására viszont csak korlátozottan képes. Ennek megfelelően csak néhány önkormányzati számla van az intézménynél, jelenleg 19 megyei és két települési önkormányzat használja a kincstár rendszerét. Májusban 19 megyei és egyetlenegy helyi önkormányzat vezetett számlát az állami intézménynél.

A települések számláinak államosításával kapcsolatos tervek időről időre felvetődnek, legutóbb akkor kaptak lendületet, amikor 2015 tavaszán a Buda-Cash csődje nyomán 84 önkormányzat 2 milliárd forintnyi betétje fagyott be a DRB csoport bankjaiban. A kincstárnál tervezett multidevizás, értéknapos elszámolást lehetővé tevő számlavezető rendszer fejlesztése azonban a jelek szerint a tervezettnél lassabban halad. 2015-ben még arról volt szó, hogy már 2016-ban bevezetik, majd 2017 elejére tolták ki a startot. Arra a kérdésre, hogy mikorra csúszik a tényleges indulás, lapzártáig nem válaszolt a kincstár.


A legnagyobb probléma nyilván az, hogy ha át akarja venni az önkormányzati számlákat az állami intézmény, akkor a bankokéhoz hasonló szolgáltatásokat kell nyújtania, ehhez pedig számos fejlesztésre van szükség. Nem csak a szolgáltatásokban van elmaradás, a bankokkal ellentétben hitelezést és betétgyűjtést sem végez a kincstár. Maguknak a helyi önkormányzatoknak egyébként viszonylag kevés hitelük van, a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a 40 milliárd forintot sem éri el, a betétállományuk lényegesen nagyobb, a helyi adóbefizetések szezonalitásától függően 400–700 milliárd forint között ingadozik.

A bankoknak persze valószínűleg nem a hitelek és a betétek miatt fájnaelsősorban a helyi önkormányzati ügyfelek elvesztése. A jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben a hiteleken nem sokat nyerhetnek, az igazi bevételt inkább a jutalékok hozhatják nekik. Az önkormányzatok viszonylag sok pénzt hagynak a bankoknál a pénzek mozgatása, az utalások révén, ami egyes települések honlapján a részletes költségvetésekből is kiolvasható. Ezek alapján például a 28 ezres lélekszámú Budaörs 2015-ben eredetileg 16 millió forintot szánt csak bankköltségekre, de az apró, mindössze 716 lakosú Lipóton is 50 ezer forintot különítettek el erre tavaly.

A kincstár azonban egyelőre nemcsak a számlavezetésben, hanem egyéb szolgáltatások terén sem versenyezhet a bankokkal. A hitelintézetek ugyanis nem csupán a különféle pénzforgalmi szolgáltatásokban segítik a településeket, szükség esetén tanácsokat adnak a különféle pályázatoknál, kártyás szolgáltatásokat, kártyás, treasury- vagy faktoringszolgáltatást is kínálnak az önkormányzatoknak.