Nőhet a kkv-hitelek piaca

Egyértelműen növekedést várnak a magyar kis- és középvállalkozói (kkv) hiteleknél a pénzügyi szolgáltatók, annak ellenére, hogy a kedvező kondíciók mellett elérhető Növekedési Hitelprogramot (NHP) március végével kivezeti a piacról a Magyar Nemzeti Bank – derül ki a lapunk által megkérdezett bankok válaszaiból.

„A magyar gazdasági környezet egyre kedvezőbb, számos, a hitelezést pozitívan befolyásoló makrotényező alapján a régió élmezőnyében szerepel Magyarország. Megítélésünk szerint nem csökken majd a vállalati hitelek iránti kereslet, a hitelprogram kivezetését követően azonban várhatóan a saját forrású konstrukciók kerülnek majd előtérbe” – tájékoztatták lapunkat az OTP Banknál. Az MKB Banknál arra számítanak a kkv-piacon, hogy a lendület kitart, és a beruházási kedv sem esik vissza jelentősen, köszönhetően a különböző elérhető pályázatoknak, kedvezményes forrású hiteleknek. Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank kkv-igazgatója szerint az NHP miatt előrehozott beruházások visszatartó hatását meghaladó mértékű beruházási aktivitás várható az EU-s támogatásokhoz kapcsolódóan, ami jelentős hiteligényt is generál.

A TakarékBank tájékoztatása szerint enyhe élénkülés észlelhető a keresletben: azok az ügyfelek ugyanis, akiknek ez a konstrukció megfelel, igyekeznek még az utolsó pillanatban igényelni ilyen finanszírozást. „A program végéhez közeledve egyértelműen érezhető a kereslet élénkülése mind a hiteleknél, mind a lízingnél” – közölték az UniCredit Banknál. Az NHP – tették hozzá – a márciusi kivezetése ellenére 2017-ben még egyértelműen bővíti a kkv-k hitelfelvételi lehetőségeit és ezzel együtt a banki pénzkihelyezés volumenét is, hiszen a beruházási hiteleknél március végéig lehet szerződést kötni, de lehívásukra 2018. júniusig van lehetőség.

Az NHP utáni korszaktól a pénzügyi szolgáltatók az árazásnál sem várnak drasztikus változást. A jelenlegi kamatszintek mellett a 2,5 százalékon elérhető finanszírozás fenntartható akár saját, akár egyéb, refinanszírozott forrásokból – vélekednek az MKB Banknál. A vállalkozói piacon – tették hozzá – a 2,5 százalékos kamatszint mondhatni „beégett”. Úgy gondolják, ebből nehéz lenne kimozdulni, így a bankok várhatóan nem is áraznak majd e szint fölé, amíg az alacsony alapkamat ezt lehetővé teszi. „A re­finanszírozott hiteleknél korlátozást jelenthet a refinanszírozó intézet által előírt szabályozásoknak való megfelelés, ugyanakkor ezeknél a termékeinknél is úgy látjuk, hogy az ügyfeleink nagyon kedvező áron tudnak forráshoz jutni” – hangsúlyozták a hitelintézetnél.

A CIB Bank szakértői szerint az NHP kivezetése után a bankok keresik a lehetőségeket az olcsóbb források megszerzésére. Előre prognosztizálható a refinanszírozott hitelek (MFB, EXIM) hangsúlyosabbá válása, és az is nyilvánvaló, hogy a következő időszak a hitelgarantőrök szerepének felértékelődését hozza majd. A hitelgarantőr intézményeknek a finanszírozásba való bevonása – a fedezettségi elvárásnak való megfelelésen túl – az árcsökkentő hatás miatt is kedvező – tették hozzá. Az OTP Banknál úgy látják, hogy némi áremelkedés mindenképpen várható, hiszen a bankok eltérő költségelemekkel dolgoznak a saját forrású hiteleknél, de a piaci versenyhez vélhetően minden szereplő igyekszik igazodni, és emiatt a hitelek díja 2017 harmadik negyedévéig valószínűleg nem emelkedik számottevően.

Az NHP erős év végi hajrát produkált tavaly, a harmadik szakaszban részt vevő hitelintézetek december végéig összesen 473 milliárd forint értékben kötöttek szerződést. A jegybank tájékoztatása szerint a program három szakaszában – 2013 júniusa óta – együttvéve 37,4 ezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz csaknem 2600 milliárd forint értékben. A vállalati hitelpiacon pedig valóban látszanak az élénkülés jelei: az MNB statisztikái szerint 2016 első 11 hónapjában a nem pénzügyi tevékenységet folytató vállalatok összesen 1354,1 milliárd forint értékben vettek fel forinthiteleket – a folyószámlahitelek nélkül, egy éven belüli kamatperiódus mellett –, ez közel negyedével több az egy évvel korábban kihelyezett mennyiségnél.