Európában dagad tovább a VW-botrány

Az utóbbi hónapokban számos lépést tett annak érdekében a Volkswagen, hogy lerázza magáról a dízelbotrányt, és egy új korszak kezdődjön a cégcsoportnál. Tavaly októberben Charles Breyer szövetségi bíró elfogadta a Volkswagennel kötött előzetes megállapodásokat, és sikerült egyezségre jutnia a vállalatnak az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumával, valamint vám- és határőrségével is. Európában is jól alakultak a cégcsoport dolgai, december végén a német Szövetségi Közlekedési Hivatal (KBA) megadta a hivatalos jóváhagyást az ügyben érintett összes jármű átalakítására. A Volkswagen 2016-os eladási statisztikáin nem látszott meg a dízelbotrány hatása, globálisan 10,3 millió járművet értékesítettek a németek, és megszerezték a világ legnagyobb autógyártójának járó címet a Toyotától.

De a jelek szerint mindezek ellenére a Volkswagen még messze van attól, hogy maga mögött hagyja a dízelbotrányt. Európában már tavaly felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint el kell érni, hogy a cégcsoport hasonló kártérítést fizessen az ügyfeleinek, mint az Egyesült Államokban, és ne ússza meg a büntetéseket sem. Ezekre a követelésekre sokan csak legyintettek, mondván, a német autógyártóknak olyan erős a lobbierejük, hogy nem lesz semmi a Volkswagen elszámoltatásából a kontinensen. Ehhez képest Németországban már két olyan ítélet is született, amely kártérítésre kötelezte a VW-t.

Mindez pedig azért figyelemre méltó, mert a német bíróságok ítéletei akár precedensértékűek is lehetnek, és a Volkswagent más bíróságok is elmarasztalhatják a jövőben, többletköltségeket róva a gyártóra. Ráadásul a braunschweigi ügyészség is bekeményített, és kiterjesztette az ügyben a nyomozását, múlt héten 28 magánlakásban és irodában végeztek házkutatást, és több tanút is kihallgattak. A vizsgálat kiterjesztése azoknak a befektetőknek a malmára hajthatja a vizet, akik 8,8 milliárd eurós kártérítési igénnyel léptek fel az autógyártóval szemben. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a Berliner Zeitung pár napja arról számolt be, a német hatóságok 2015-ben felvetették annak a gyanúját, hogy a Volkswagen olyan prototípusokat alkalmazott a szén-dioxid-kibocsátási teszteken, amelyek kedvezőbb mérési eredményeket produkáltak.

Döntően ezeknek az új fejleményeknek a hatására a Volkswagen árfolyama több mint 6 százalékot esett a múlt szerdai csúcsához képest, érdemi részvényerősödés pedig addig aligha várható, amíg ezek a kockázati faktorok nem árazódnak ki.