Nem szorítják ki a kisrészvényeseket a Konzumból

A Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. ugyanakkor már tegnap este bejelentette, hogy a Konzum PE Magántőkealap kötelező vételi ajánlatot tett a társaság valamennyi „A” sorozatú részvényére, mégpedig 86,64 forintos árfolyamon. A nyilvános vételi ajánlatra azért volt szükség, mert a Konzum összehangoltan eljáró nagytulajdonosainak közvetlen befolyása összesen 75 százalékra nőtt. A Konzum PE Magántőkealap 45 százalékot, az alap tulajdonosa, Jászai Gellért még plusz 10,43 százalékot birtokol a társaságban, míg Mészáros Lőrinc 19,57 százalékos részesedéssel rendelkezik.

A nyilvános vételi ajánlat 86,64 forint részvényenként, ami 58 százalékkal alacsonyabb, mint a március 8-i záróár. Azonban a törvény nem a piaci árat írja elő az ajánlati ár meghatározásakor. A tőkepiaci törvény szerint a 180 napos, 360 napos forgalommal súlyozott tőzsdei átlagár, 180 napon belül a céltársaság részvényeire kötött átruházási szerződés legmagasabb ára, egy részvényre jutó saját tőke értéke közül a legmagasabbat kell elérnie felkínált árnak. Az ajánlat benyújtását megelőző 360 nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára 59,83 forint, az egy részvényre jutó saját tőke a 2015-ös éves beszámoló alapján 60,68 forint, a 180 napos átlagár pedig 86,64 forint, ezek közül az összegek közül az utóbbi a legmagasabb, így alakult ki az ár. Fontos azonban azt is látni, hogy az ajánlatot a törvényi kötelezettségeknek megfelelően meg kellett tenniük a tulajdonosoknak, ezt azonban a kisrészvényeseknek nem kötelező elfogadni.

Jászai a Világgazdaságban hétfőn megjelent interjúban azt hangsúlyozta, hogy nem céljuk a részvények kivezetése a tőzsdéről, sőt, hosszú távra tervezik a tőkepiaci jelenlétüket, amelyet az is erősít, hogy a BÉT honlapján szerda este közzétett nyilvános vételi ajánlat szerint a nagytulajdonosok (Konzum PE Magántőkealap, Mészáros Lőrinc, Jászai Gellért) megállapodtak abban: amennyiben a 90 százalékot elérő, vagy azt meghaladó befolyást szereznek a Konzumban, akkor sem gyakorolják a vételi jogot azokra a részvényekre, amelyek nem kerültek a birtokukba.