Tízezer londoni állás vándorol Frankfurtba

A londoni gazdasági napilapnak Hubertus Väth, a frankfurti pénzügyi szolgáltatási szektor érdekvédelmi szervezetének vezérigazgatója elmondta: a következő öt évben tízezer londoni banki állás áttelepítésével számol. Hozzátette: Frankfurt "jelzésnél immár többnek számító" megkereséseket kapott az öt legnagyobb amerikai bankcsoport közül háromtól, valamint svájci, japán, koreai és indiai bankoktól. Väth szerint ezek a cégek már eldöntötték, vagy most készítik elő a döntést arról, hogy Frankfurtban hoznak létre telephelyeket. (Nem csak a bankok, hanem a brit egyetemek is szöknek a Brexit elől.)

A Financial Times más forrásai szerint a Londonban honos amerikai nagybankok közül a JP Morgan, a Morgan Stanley és a Bank of America-Merrill Lynch "rövidített listáján" szerepel Frankfurt a lehetséges európai helyszínek között, bár a bankok terveit "jól ismerő" források szerint valószínű, hogy ezek a cégek több EU-országban terítik majd a Londonból áttelepítendő tevékenységeket. (A magánszféra mellett az uniós ügynökségek is új székhelyet keresnek: ezekért Budapest is versenybe szállt.)

Az elemzés szerint tavaly, a brit EU-tagságról tartott népszavazás után Dublin is nagy reményeket fűzött ahhoz, hogy sikerül átcsábítania bankokat Londonból, és egyes citybeli pénzügyi szolgáltatók foglalkoznak is azzal a gondolattal, hogy az ír fővárosba telepítsenek egyes tevékenységeket. Közéjük tartozik a Bank of America-Merrill Lynch, a Royal Bank of Scotland, a Barclays és a Morgan Stanley.

Írország emellett jelentős vonzerőt gyakorol az alapkezelői ágazatra is. A dublini központú befektetési társaságok által kezelt tőke 2003-ban 500 milliárd euró, tavaly már 3800 milliárd euró volt.

Londoni pénzügyi elemzők is borúlátóan ítélik meg a City kilátásait, különös tekintettel arra, hogy a brit kormány tervei szerint Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésével kilépne az Európai Unió egységes belső piacáról is. Egyes elemzőházak szerint ez azzal fenyeget, hogy a londoni bankok elveszíthetik szolgáltatásnyújtási engedélyeiket az euróövezetben. Ennek lehetséges hatásairól a legátfogóbb tanulmányt az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég állította össze. (London máris elbukott egy listaelsőséget, már nem az angol metropolisz a világ legdrágább üzleti központja.)

A ház modellszámításai szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő citybeli üzleti aktivitás 40-50 százalékkal zuhanna, 18-20 milliárd font (6500-7200 milliárd forint) bevételkiesést és 31-35 ezer munkahely megszűnését okozná a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban.

Ez azonban csak a közvetlen hatás lenne, a tovagyűrűző másodlagos hatások miatt még további 14-18 milliárd font bevétel és 34-40 ezer munkahely kerülhet veszélybe. A legrosszabb forgatókönyv szélsőértékhatása így akár 38 milliárd font (csaknem 14 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is járhat a Cityben az Oliver Wyman londoni elemzői szerint.