A hét végén elnököt választ Franciaország

A szakértők kétfordulós választást prognosztizálnak, ami nem kedvez a szélsőjobboldal jelöltjének, Marine Le Pennek.

Április 23-án tartják a francia elnökválasztás első fordulóját, amelyen csak abban az esetben dől el az elnöki szék sorsa, ha valamelyik jelölt abszolút többséget szerez. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy erre nem kerül sor, így május 7-én megrendezhetik a második fordulót, ahol az a két jelölt mérettetheti meg magát, aki az első körben a legtöbb szavazatot kapta.

A választások hajrájában négyesélyes csata látszik kibontakozni, annak ellenére, hogy egy hónappal ezelőtt már mindenki a szélsőjobboldali Marine Le Pen és a korábban gazdasági miniszteri posztot betöltő, centrista Emanuel Macron második körös párharcának kimenetelét találgatta. A baloldali Benoit Hamontól radikálisabb nézeteket valló Jean-Luc Mélenchon azonban március közepétől lépésről lépésre kapaszkodott fel a korábbi nagy esélyes Francois Fillon mellé.

Kérdés ezek után, hogy a közvélemény-kutatások eredményei mennyire tükrözik a valós választói preferenciákat, és előfordulhat-e, hogy alulbecsülték az – egyelőre statisztikai hibahatáron belül, de – vezető Marine Le Pen népszerűségét. A kétfordulós rendszer érdemben csökkenti ugyan a szélsőjobboldali jelölt győzelmi esélyeit (szemben az egyfordulós USA-választással vagy a Brexit-népszavazással), de kérdéses, hogy a második körben jelöltjüket elveszítők bizalmat szavaznak-e a talpon maradt jelöltek valamelyikének, vagy távol maradnak a voksolástól. Ha a jelenlegi állás szerint alakul az első forduló, kis eséllyel ugyan, de előfordulhat, hogy Fillon és Mélenchon szavazói nem állnak majd kellő arányban Macron oldalára Le Pennel szemben, amivel az unió második legnagyobb gazdaságában egy kifejezetten euróellenes jelölt kerülhetne hatalomra – mondja Váradi Beáta, az OTP elemzője.

A hét végi törökországi választások miatt érdekes lehet a török líra és a dollár párosa. A keresztárfolyam technikailag beszűkült, semleges álláspontot mutat, vagyis az egyensúlyi ár valahol a 3,6–3,7 között lehet, ami a grafikon jelenlegi állása alapján a szűkülésből történő kimozdulás után újra trendirányt kereshet. A hatalmas líragyengülés 2017 elejére véget ért, azóta korrekció, konszolidáció jellemzi a török valuta piacát.

Kérdés, hogy a befektetők hogyan értékelik majd a hét vége eseményeit, mert az a lehetőség is benne lehet a pakliban, hogy megtörik a gyengülő líratrend, és tovább csorog lefele, vagy a piros vonal fölött újra a korábbi csúcs felé veszi az irányt. Még nem látni jelentős potenciált a mozgásában, ezért valószínűleg jövő hétre kerülhet olyan helyzetbe, amely jobb jelzést adhat. Az ellenállások az OTP szerint 3,8086-es és 3,9063-es keresztárfolyamnál vannak, a támaszok pedig 3,5156-nél és 3,3204-nél – mondja Kecskeméti István elemző.