A nők óvatosabban bánnak a pénzzel, mint a férfiak

Az Intrum Justitia Európa vezető követeléskezelő vállalatcsoportja évente elkészíti Európai Fogyasztói Fizetési Jelentését. A kutatásban 21 országból 21317 európai – köztük 1005 magyar – állampolgár vett részt. A 2016 végén készített reprezentatív kutatásból kiderült, hogy a magyar lakosság mintegy fele került már olyan helyzetbe élete során, hogy kötelező kiadásait, tartozásait csak időbeli csúszással, kisebb-nagyobb nehézségek árán tudta kifizetni.

Nehéz anyagi helyzetben a magyar nők majdnem fele (47 százalék) elsőként a családjához fordul pénzügyi segítségért, míg a férfiak inkább a bankjukat (33 százalék) keresik fel hitelért. Az adatok azt is megmutatják, hogy a hazai nők bizalma a barátaik felé is magasabb ha kölcsönről van szó, mint a másik nem esetében. A kollégától, vagy munkahelyi felettestől történő pénzhez jutást inkább a férfiak tartják járható útnak, 11 százalékuk ezt a megoldást választaná.

[caption id="" align="alignleft" width="600"] A magyarok mintegy fele került már olyan helyzetbe, hogy kötelező kiadásait, tartozásait csak késve tudta kifizetni - fotó: AFP[/caption]Az adatok alapján kijelenthető, hogy a magyar nők sokkal tudatosabban bánnak a pénzzel, mint a férfiak. A hölgyek több mint fele (53 százalék) nem vásárolna tartós fogyasztási cikkeket hitelre. Túlnyomó többségük (84 százalék) pedig akár a nyaralásról is lemondana, amennyiben nincsen erre a célra félretett pénzük és kölcsön kellene kérniük bankjuktól, vagy a rokonoktól. Ugyanakkor a hölgyek negyede mégis azt állítja, rendszeresen többet költ el például ajándékokra, mint azt eredetileg tervezte.

A pénzügyi tudatosság abban is megmutatkozik, ki mennyit tesz félre havi jövedelméből és mire spórol. A felmérés alapján a legnagyobb arányban váratlan kiadások esetére tesznek félre a magyar válaszadók (70 százalék), de jelentős megtakarítási indok az ingatlanvásárlás (25 százalék), az öngondoskodás (25 százalék), az utazás (24 százalék), valamint a gyermek jövőbeni támogatása (22 százalék) is. Ezzel szemben jelen kutatásban is beigazolódott az a tény, hogy külföldön egyáltalán nem cél az, hogy a fiatalok idővel saját ingatlant vásároljanak; a megkérdezetteknek csupán 15 százaléka spórolna erre az európai átlagot tekintve.

A kutatásból az is kiderült, ha félhavi fizetésnek megfelelő nagyságú váratlan kiadással kellene a válaszadóknak szembenézniük, a férfiak körülbelül fele úgy érzi, hogy könnyedén megbirkózna ezzel a helyzettel. Ezzel szemben a hölgy válaszadóknak csupán 30 százaléka állította, hogy nem okozna neki problémát a hirtelen megnövekedett kiadások kezelése.

A magyarok hírhedt pesszimizmusa megdőlni látszik jövőjük anyagi helyzetével kapcsolatban. A válaszadók többsége szerint ők jobb anyagi helyzetben lesznek a jövőben, mint amiben saját szüleik élnek jelenleg. A férfiak ezen a téren még inkább hozzájárulnak a számok pozitív irányú alakulásához. Ugyanakkor a nők – mind hazai, mind európai szinten – gyermekeik jövőbeni pozitív anyagi helyzetével kapcsolatban sokkal bizakodóbbak, mint a férfiak. Hazánkban a megkérdezett nők 52 százaléka gondolja úgy, hogy gyermeke könnyebben boldogul majd a jövőben, míg a férfiaknak csupán 40 százaléka bír optimista szemlélettel ezen a téren.