Fordulat jön a lakossági hitelezésben

Tartós fordulat következhet a háztartási hitelezésben, és a szektor hitelállománya emelkedő pályára állhat 2017 folyamán – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) napokban közzétett Pénzügyi stabilitási jelentésében. A jegybank kiadványa emlékeztet rá, hogy a bankok folytatódó keresletélénkülésre, valamint a kínálati feltételek további enyhítésére számítanak 2017-ben, miközben a lakáspiaci élénkülés és a reálbérek folytatódó növekedése a hitelkereslet további bővülését vetíti előre, amelyet az alacsony kamatkörnyezet is érdemben támogat. Mindezek alapján az MNB szerint a teljes hitelállomány 1,5-2,5 százalékos évenkénti bővülése várható a következő három évben, az MNB 2020-ig terjedő előrejelzési időszakában.

Az MNB előrejelzése – amellett, hogy az utóbbi egy-két év hitelpiaci történései tükrében nem túlságosan meglepő – azért figyelemre méltó, mert a háztartások hitelállománya 2010 óta szinte folyamatosan csökken Magyarországon, sőt az árfolyamváltozások hatásait kiszűrve, gyakorlatilag a gazdasági válság óta apadást mutat. Bár az új kihelyezések mennyisége 2014 óta növekszik a szektorban, ez még nem volt elég az állomány zsugorodásának megállításához.

A stabilitási jelentés alapján már 2016-ban is jól látszottak a fordulat jelei a háztartások finanszírozásában. A legfontosabb, hogy a folyósítások és a törlesztések nettó egyenlege kiegyensúlyozottá vált, vagyis a szektor már nem törlesztett több hitelt, mint amennyit felvett. (Ebben szerepet játszhatott, hogy az év második felében – a szintén a háztartási szektorhoz sorolt – önálló vállalkozók a Növekedési hitelprogramban és a földhitelprogramban vettek fel hiteleket – az általuk felvett hitelek állománya az év során 148 milliárd forinttal emelkedett a tranzakciók nyomán.)

Bár az új hitelkihelyezések volumene a felével növekedett tavaly, még így is csak a 2002–2008 között megfigyelt kibocsátásnak mintegy 70 százalékát tette ki. Az új szerződéskötések felét a lakáshitelek adták, amelyek volumene éves összevetésben 42 százalékkal emelkedett. A lakáshitel-felvételi hajlandóságra a családi otthonteremtési kedvezmény érezhető hatást gyakorolt: a programhoz a kibocsátott új lakáshitelek 16 százaléka (72 milliárd forint) kapcsolódott. Ezzel függhet össze az is, hogy emelkedett az új lakás vásárlása vagy építése céljából felvett kölcsönök volumene és részaránya is: éves átlagban az új lakáshitelek 12 százalékát fordították az adósok új lakás vásárlására vagy építésére – ez 2015-ben mindössze 8 százalék volt. A negyedik negyedévben már minden hatodik lakáshitelt új lakásra vették fel a háztartások.