Ajánlatot kapnak az FHB részvényesei

Hamarosan kivezethetik az FHB-t a Budapesti Értéktőzsdéről (BÉT). A TakarékBank és az FHB további huszonegy, a szövetkezeti hitelintézeti integrációhoz tartozó részvényese között létrejött ugyanis egy úgynevezett összehangolási megállapodás, amely alapján a takarékok összehangoltan eljáró személyeknek minősülnek, így a tőkepiaci törvény szerint kötelező nyilvános vételi ajánlatot tenniük az FHB részvényeire.

A konkrét ajánlattal kapcsolatban egyelőre viszont jóformán csak annyi biztos, hogy azt 15 napon belül kell megtenniük; hogy milyen árfolyamon vásárolnák meg a takarékok az értékpapírokat, még nem tudni. A tőkepiaci törvény többféle számítást sorol fel, ezek között van egyebek mellett a 180 napos átlagár, az az árfolyam, amelyen az ajánlattevők az elmúlt 180 napban FHB-részvényhez jutottak, vagy az egy részvényre jutó saját tőke értéke. Közülük kell a legmagasabbat kiválasztani, ez a minimális ár, amit egy kötelező nyilvános ajánlattételben meg kell adni.

Az FHB-nál a 180 napos átlagár 527 forint, az egy részvényre jutó saját tőke ennél magasabb lehet, annak ellenére is, hogy a hitelintézet a részvényesi vagyont az elmúlt egy évben szinte a felére apasztotta. A tőzsdei jelentések szerint a saját tőke tavaly március végén még több mint 107 milliárd forintra rúgott, de év végén az utolsó auditált jelentésben, amit figyelembe lehet venni, már csupán 57,6 milliárd forint volt. Következésképp a 108,5 milliárd forintos jegyzett tőkéből kiindulva, egy 100 forintos névértékű részvényre 531 forint körüli részvényesi vagyon jut a nemzetközi számviteli szabványok (IFRS) alapján készült beszámoló szerint.

A tőkepiaci törvény azonban nem eléggé egyértelmű – hívják fel a figyelmet szakértők. „Nem fogalmazza meg egyértelműen, hogy az IFRS vagy a magyar számviteli szabványok (MSZSZ) szerint készült beszámolót kell-e ilyenkor figyelembe venni” – mondja Sándor Dávid, a KBC Securities elemzője. Az MSZSZ szerint alacsonyabb saját tőkével kell számolni. Legutóbb 2016 végén adott ki az FHB ilyen mérleget, akkor a saját tőkéje 53,116 milliárd forint volt. Az MSZSZ alapján 490 forint körüli minimális árat kellene adni a részvényeseknek, tehát a 180 napos átlagár lépne életbe.

„A másik probléma, hogy az sem világos teljesen, hány darab részvénnyel kell számolni” – teszi hozzá Le Phuong Hai Thanh, a Concorde Értékpapír részvényelemzője. Az FHB-nak ugyanis a 100 forintos névértékű, a tőzsdére bevezetett A sorozatú részvényein túl vannak 1000 forintos névértékű részvényei is, amelyek tízszeres szavazati jogot biztosítanak. Ha ezeket nem tíz, hanem csupán egy darab részvényként veszik figyelembe, akkor 83 millió értékpapír között kell felosztani a saját tőkét, mely az IFRS szerint akár 694 forint körüli, az MSZSZ szerint pedig 640 forintos minimális árat is jelenthet.

A befektetők mindenesetre arra spekulálnak, hogy nem 530 forint körül tesznek ajánlatot a részvényekre a takarékok. Az FHB árfolyama tegnap kilőtt a hírre, 570 forint fölé ugrott a jegyzés. A takarékoknak valószínűleg erre is rá kell majd ígérniük, ha ki akarják vásárolni a részvényeseket, és ki akarják vezetni az FHB-t a tőzsdéről. A parkettről egyébként az FHB-val egy viszonylag nagy papír távozik, a hitelintézet kapitalizációja több mint 35 milliárd forint.