MFB: 2000 milliárd forint lehet idén a vállalkozói hitelkereslet

A magyarországi vállalatok javuló piaci kilátásai miatt 2016 végére felerősödött a forrásbevonási kedv – derül ki az MFB Indikátor reprezentatív felmérésének adataiból. A válaszoló cégek 51,1 százaléka jelezte, hogy biztosan, illetve valószínűleg külső forrást vesz igénybe a következő 12 hónapban, igaz, a növekedés motorjai ezúttal a mikrocégek voltak – a nagyobb cégeknél a korábbinál kisebb volt a forrásbevonási kedv. Ennek ellenére továbbra is a nagyvállalati körben akarnak a legtöbben forrást bevonni az elkövetkező időszakban – a felmérésben részt vevő cégek közel 60 százaléka kutat lehetőségek után, míg a mikrocégeknek csak 43,5 százaléka érdeklődik a forrásbevonás iránt. A vállalatok érthető módon az olcsó – értsd vissza nem térítendő vagy támogatott – forrásokat preferálják (53,6, illetve 38 százalékuk nyilatkozott így), ráadásul rekordmagas szintre, 31,2 százalékra emelkedett a válaszaik szerint a beruházásaikat kizárólag saját forrásból megvalósítani tudó cégek aránya, ám a hitelek iránt is erősödő kereslet érezhető. Tavaly év végén a cégek 47 százaléka gondolkodott hitelfelvételben, ez 8,1 százalékkal magasabb érték, mint az egy évvel korábbi felmérés idején. A hitelek iránt a legjelentősebb érdeklődés a kisvállalatok körében van, míg szektorszinten az agrárium és az ipar, földrajzilag pedig a dél-dunántúli és az észak-magyarországi cégek vennének fel leginkább hitelt.

A beruházást tervező cégek a tavalyinál alacsonyabb kamat és kisebb önerő és biztosíték mellett szeretnének beruházási kölcsönhöz jutni. A piaci hitelek esetében az ilyen megoldások iránt érdeklődő vállalatok maximum 3 százalékos kamatot tudnak elfogadni, a kedvezményes hitelért pedig legfeljebb 2 százalékos kamatot fizetnének. A Magyar Nemzeti Bank pénzintézetek körében végzett felmérése szerint maguk a bankok is a vállalati hitelkereslet bővülésére számítanak, ugyanakkor ők már nem várják a kondíciók további érdemi enyhülését. A magyar Fejlesztési Bank (MFB) szakértői szerint a banki és a céges várakozások közötti eltérést az okozhatja, hogy a vállalatok az elmúlt hónapokban hozzászoktak a gyorsan süllyedő kamatköltségekhez. Az MFB szerint nemcsak a beruházási hitel igénylésében gondolkodó cégek aránya nőtt, hanem az átlagosan felvenni tervezett összeg is emelkedett, így a 2016-os keresletnél mintegy 6,7 százalékkal magasabb, 2000 milliárd forint körüli lehet idén a vállalatok beruházásihitel-igénye, sőt, ha a cégek tervei teljes mértékben megvalósulnának, akár ennek az összegnek a kétszeresét is kihelyezhetnék a finanszírozók.

Megoldott likviditás?

A beruházási hitelek iránti intenzívebb érdeklődés visszafogottan emelte a likviditást segítő kölcsönök iránti keresletet, folyószámlahitelt a válaszadók csupán 18,6, forgóeszközhitelt 10,8 százaléka kíván igénybe venni 2017-ben. Szakmai szereplők szerint a nagyobb cégeknél valóban rendelkezésre áll a mindennapi gazdálkodást segítő forrás, ám a kisebb cégek még mindig hajlamosak arra, hogy forgóeszköz-szükségletüket is beruházási forrásból fedezzék. | VG