Érdemes beszállni, ha túl mélyre csúszik az FHB-árfolyam

Csalódást keltett május végén az FHB gyors tőzsdei kivezetésére spekulálók körében a TakarékBank nyilvános vételi ajánlata, ez a 100 forint névértékű „A” és „B” sorozatú törzsrészvényekre 533 forint, míg az 1000 forint névértékű „C” sorozatú törzsrészvényekre 5330 forint. Egy héttel korábban ugyanis a TakarékBank és az FHB további huszonegy, a szövetkezeti hitelintézeti integrációhoz tartozó részvényese között létrejött összehangolási megállapodás hírére 570 forint felett is járt a kurzus.

Az keltett hamis reményeket, hogy ha az 1000 forint névértékű és 10 szavazatra jogosító „C” sorozatú törzsrészvényeket egy darabnak tekintették volna, akkor az IFRS szerint 694 forint körül alakult volna az egy részvényre eső saját tőke. Ám azokat 10 darabonként vették figyelembe, így jött ki az 531 forint. Ezen még a végül irányadó, forgalommal súlyozott 180 napos átlagár is túlnőtt. Ám épp a szűkmarkú ajánlat nyomán lekonyult kurzus kínálhat érdekes helyzetet. A napokban tűnt fel az FHB a KBC vezető elemzőjének úgynevezett „virtuális” portfóliójában.

A takarékok nemrég bejelentett 533 forintos kötelező vételi ajánlata kvázi kockázatmentes hozam elérését teremti meg, ha a tőzsdei árfolyam kellően mélyre süllyed – mondta a Világgazdaságnak Sándor Dávid. Ez az 523 forintos árfolyamon 1,6 százalékos hozamot jelent kevesebb mint két és fél hónap alatt, ami évesítve közel 8 százalékos hozam.

További lehetőségeket kínálhat – folytatta az elemző –, hogy az elmúlt öt napban 521 és 528 forint között mozgott az árfolyam, vagyis könnyen adódhat olyan szituáció, amikor nem érdemes kivárni az ajánlati eljárás végét, ami legkésőbb az augusztus 20. utáni napokra várható. Kiszállni – 523 forintos beszállást feltételezve – 530 felett már piaci forgalomban is érdemes lehet, pláne hogy így az évesített hozam szerencsés esetben még két számjegyű is lehet az idő rövidsége miatt.

Az ötlet azonban nem véletlenül a virtuális portfólióban jelent meg – hangsúlyozta Sándor Dávid, mondván, senkinek sem ajánlja, hogy meggondolatlanul, pontos számítások és kellő kockázatelemzés nélkül lemásolja ezeket a lépéseket. Egyrészt nem számolt az adófizetési kötelezettséggel, és a kötési díj is ügyfelenként eltérő lehet attól, amivel a számítások készültek. Harmadsorban az időtáv rövidsége miatt a likviditási gondokra is ügyelni kell. Egy kispapír nem páternoszter, nem lehet akárhol beszállni, és kiszállni sem mindig egyszerű. Magyarán, akármennyire tetszik is valakinek az ötlet, nem spórolhatja meg a saját helyzetéből, számlatípusából, pozícióméretéből adódó különbségek számításba vételét.

Arról már nem is szólva, hogy ha most FHB-t veszünk, s nem szállunk ki a piacon, akkor ugyan biztos pont a vételi ajánlat, de azért annak elfogadása is némi „macerával” jár, ami praktikusan időt és pénzt jelent – tette hozzá.