Gyengélkedni látszik a svájci frank

Egy hét alatt három százalékkal 1,1350-ig gyengült a svájci frank az euróhoz képest, ez azt jelenti, hogy a 2015. január 15-i sávelengedés óta most ért a legkevesebbet a svájci valuta az euróhoz képest. Múlt kedden az akkori 1,1016-es szintről indult el egy látványos gyengülés, amit a piacon Thomas Jordannak a Svájci Nemzeti Bank (SNB) elnökének egyik nyilatkozatával indokolnak. Jordan egy interjúban azt mondta: a frank túlértékelt.

„Más számottevő új hír nem volt a piacon, így elképzelhető, hogy a szóbeli intervenció járt ekkora hatással. Az sem kizárt azonban, hogy az SNB euróvásárlással is segítette a frank gyengülését, hiszen az ország a svájci cégek versenyképességének növeléséért érdekelt ebben a folyamatban. A frankgyengülés akár a korábban tartott 1,2-es szintig is elmehet” – emelte ki Varga Zoltán, az Equilor elemzője. Szerinte azon a szinten viszont már euróeladóként lépne piacra az SNB, a jegybank az 1,1-es szint alatt vásárolt európai fizetőeszközeit adná el.

Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az Európai Központi Bank (EKB) tervei a monetáris politika szigorításával kapcsolatban, a kamatemelés lehetősége és a kötvényvásárlás havi ütemének csökkentése miatt esik vissza a svájci frank vonzereje.

A svájci fizetőeszköz menedékdeviza-szerepe mérséklődik azzal, hogy az Európai Unióban nagyobb hozamra lehet szert tenni. Az euróval és a dollárral szembeni kamatkülönbség növekedése miatt a német, amerikai és japán befektetők elkezdték kivonni az eszközeiket Svájcból. A múlt heti hirtelen árfolyammozgás után lassabb ütemű gyengülésre számítok, meglepne, ha hirtelen 1,2-ig menne a kurzus. Svájc amúgy megtanult együtt élni az erős frankkal. A GDP-arányos folyó fizetési mérleg többlete, amely tartósan a 8–12 százalékos sávban mozog, nem indokolja ezt a gyengülést

– fűzte hozzá Szalma Csaba. Az OTP Supra Alapot annak 2008-as indulása óta kezelő befektetési igazgató elmondta, hogy a hazai befektetési alapokban nem nagy a frank kitettsége. A 2015-ös sávelengedéskor legnagyobbat zuhanó Supra Alapban például most már egyáltalán nincs frank.

Az SNB már korábban közölte, hogy csak az EKB konkrét lépései után egy-két évvel akar elmozdulni az ultralaza monetáris politikai álláspontról. Varga Zoltán szerint ezt az is megerősíti, hogy az eurózónának kedvezőbbek a növekedési kilátásai, mint Svájcnak. „Emiatt a frank a következő időszakban gyengülésre van ítélve, majd a GDP-növekedés beindulása után erősödhet újra a svájci deviza” – tette hozzá az elemző. A svájci gazdaság egyébként mostanra lábalt ki az árfolyam-elengedés utáni sokkból. Az azelőtti 1,75-2 százalékos GDP-növekedés 2016-ra 0,3 százalékra mérséklődött, ám az idei első negyedévben már 1,1 százalékot mértek.

Egy svájci frankért péntek délután 267,85 forintot kértek a bankközi devizapiacon. A forint idén a kedvező fundamentumok és az elmúlt időszak jó hazai adatai miatt 1,4 százalékkal erősödött az euróval szemben, a svájci frankkal összevetve pedig 7,4 százalékkal. Ez magasabb, mint az euró-frank viszonylatban bekövetkezett 6 százalékos euróerősödés. A frank-forint kurzus a sávelengedés másnapján 319,69-on járt a legmagasabb szinten, de ez a lakossági devizahiteleket nem érintette, mert azokat a 2014. november 7-i 256,5-es árfolyamon forintosították 2015. február 1-jei hatállyal. „A mostani árfolyammozgásnak a lakosságra már nincs lényegi hatása, a vállalati szektorban is alacsony a svájcifrank-alapú hitelek állománya, de nekik a mostani gyengülés kedvező” – fűzte hozzá Varga Zoltán.