Hozzátették ugyanakkor, hogy az idén január 1-jén életbe lépett béremelés miatt a minimálbér bruttó értéke 15, a szakmunkás garantált bérminimum bruttó értéke pedig 25 százalékkal emelkedett. A kutatás szerint a nettó és a bruttó keresetek növekedésének eltérő mértéke azzal magyarázható, hogy a reprezentatív, 1000 munkavállalóra kiterjedő felmérésben nem a „bevallott”, hanem a ténylegesen megkapott jövedelemre kérdeztek rá.
Az életkor szerinti bontást tekintve a 30 év alattiak a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál is 9 százalék körüli nettó béremelkedésről, a már tapasztalt középkorú szakmunkások viszont 12 százalékos kereset növekedésről, míg az idősebb szakmunkások csupán 2,4 százalékos fizetésemelésről számoltak be. A település szintű bontás pedig arra mutatott rá, hogy a budapesti garantált bérminimumon foglalkoztatott szakmunkások nettó bére 15,5 százalékkal emelkedett, ezzel szemben a fővárosban minimálbéren foglalkoztatottak nettó fizetése nem változott az előző év decemberéhez képest – olvasható a GKI felmérésében.
A GKI májusi lakossági felmérése arra mutatott rá, hogy bár a vállalatok formálisan eleget tettek törvényi kötelezettségüknek, azonban a nettó fizetéseket nem növelték ilyen mértékben, így a korábbi szürkepénzek csökkenése érzékelhető a nettó keresetek szerényebb emelkedésében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.