Nehezebb lesz a pénzmosás a jövőben

Közölték, hogy az Európai Unió „negyedik pénzmosás elleni irányelve” és a hazai jogalkotói, felügyelői elvárások nyomán idén június 26-tól – a gazdaság uniós szintű „kifehérítése” érdekében – módosultak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról, valamint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvények. Az új törvény lehetőséget ad arra, hogy az intézmények az ügyfeleket online módon, személyes megjelenés nélkül is azonosíthassák, amelyhez kapcsolódóan az MNB rendelete meghatározza a technikai, informatikai, biztonsági, személyi, belső szabályozási és képzési feltételeket.

A jogszabály szerint az olyan pénzügyi szerződéseknél – tipikusan például a banki „alvó számláknál” – is kötelező az ügyféllel történő újbóli kapcsolatfelvétel (és addig az ügyfél nem is kezdeményezhet újból tranzakciókat), amelyek terhére az ügyfél legalább 2 éve nem adott megbízásokat, vagy nem történt művelet azokon.

Az MNB rendelet szerint a jövőben a pénzügyi intézmény kijelölt vezetőjének közvetlen döntése alapján köthető szerződés vagy hagyható jóvá ügylet egyes, pénzmosás szempontjából nagyobb kockázatú ügyfelekkel. E körbe sorolhatók például a havi 50 millió forintnál nagyobb készpénzforgalmat jelző vagy egyszeri tranzakcióként ennyit készpénzben befizetni akaró ügyfelek.

Megerősített pénzmosási ügyfél-átvilágításra számíthatnak többek között az új törvény szerint kiemelt közszereplőnek minősülő, valamint azok az ügyfelek, amelyek átvilágítására 10 millió forint feletti pénzváltás miatt került sor. A fenti esetekben a megerősített eljárás alá eső ügyfelek esetében a 10 millió forint feletti készpénzbefizetés, vagy pénzváltás esetén a szolgáltatók – egyebek mellett – kötelesek lesznek beszerezni a pénzügyi eszközök forrására vonatkozó információkat is – írták.