Újra nagy a kapkodás a hitelekért

A Bankmonitor közleménye kitér rá: az idei év első öt hónapjában a magyar lakosság 35 százalékkal több lakáshitelt vett fel, mint 2016. ugyanezen időszakában. A májusi lakáshitel folyósítás 59 milliárd forint volt az MNB statisztikái szerint, amire legutóbb 2008-ban volt példa. A személyi hiteleknél a hitelkihelyezés növekedése még magasabb, közel 50 százalékos volt. A májusban kimutatott 30 milliárd forintos kihelyezést szintén a pénzügyi válság előtt tapasztaltuk legutóbb.

Jól döntenek a magyar hitelfelvevők?

Úgy tűnik, hogy még mindig nagyon erős a marketing hatása: az MNB statisztikáiban szereplő átlagos THM szinteknél lényegesen olcsóbban is lehetséges hitelt felvenni. Összességében egy 10 millió forintos lakáshitelen ma az átlagos hitelfelvevő (két keresős család, átlag jövedelemmel) összesen 800 ezer forinttól 1 millió forintig veszít azzal, hogy az elérhetőnél rosszabb feltételekkel vesz fel lakáshitelt – jegyzi meg a Bankmonitor.

Mi indokolja a hitelfelvétel növekedését?

A közlemény rámutatott: a legfontosabb tényező a tartósan alacsony kamatszint. Ma a legolcsóbb lakáshitelek (rövid távon változó kamatozás és akár átlagos jövedelem mellett) 3 százalékos THM alatt elérhetőek – írják. Ez alig haladja meg a várható infláció mértékét, azaz gyakorlatilag nincs költsége a hitelfelvételnek.

A személyi kölcsönök esetében a legjobb termékek kamatszintje ma alacsonyabb, mint 4-5 évvel ezelőtt a lakáshiteleké volt, akár ingatlanfedezet nélkül juthatunk hitelhez értelmezhető kamatszinten.

Bajt hozhat az újra erősödő hitelfelvétel?

Ha önmagában azt nézzük, hogy újra a válság előtti szinten van a lakosság hitelfelvétele, az félrevezető lehet, ma ugyanis sok mindenben eltér mind a hitelpiac, mind a lakosság pénzügyi háttere a 2008 előtti időszakhoz viszonyítva

– mondja Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu alapító ügyvezető igazgatója.