Egyre több pénzt teszünk félre idős korunkra

Jó teljesítményről tanúskodnak az önkéntes nyugdíjpénztárak és az egészségpénztárak első féléves adatai – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ). A szervezettel együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona idén június végén 1214 milliárd forintot tett ki, ez 11 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget.

Az egy tagra jutó vagyon átlagosan 1,15 millió forintra rúgott, ami 11 százalékos emelkedést jelent éves összevetésben. Az önkéntes pénztártagok egyéni befizetéseinek összege az első félévben megközelítette a 35 milliárd forintot. Ez egyrészt kiemelkedő, 21 százalékos bővülésnek felel meg éves összevetésben. Másrészt több évre visszatekintve rekordnak számít, az elmúlt öt évben ugyanis minden év első felében az egyéni befizetések összege 17-29 milliárd forint volt, ehhez képest a mostani 35 milliárd jóval magasabb érték.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak most is bebizonyították, hogy az alacsony kamatkörnyezet ellenére, a munkáltatói részvételt hátrányosan befolyásoló környezetben is jelentős vagyonnövekedésre képesek

– mondta Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke. Hozzátette:

az, hogy a munkáltatói befizetések visszaszorulása mellett is nőttek a pénztártagok befizetései azt mutatja, hogy egyre tudatosabbak a pénztártagok.

Az egyéni befizetéseknél elért közel 35 milliárd forintos összeg egyértelműen mutatja, hogy a tagok elkötelezettek a pénztárak mellett. „Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre tudatosabbak az emberek, egyre népszerűbbé válik a pénzügyi az öngondoskodás. A pénztári megoldások népszerűsítése, előnyeinek megismertetése a Szövetség egyik fő célkitűzése, ehhez a pénztárak a kiemelkedő teljesítményükkel járulnak hozzá” – hangsúlyozta Kravalik. Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében taglétszám az idei második negyedévben kis mértékben nőtt az előző negyedévhez képest, és elérte az 1,056 millió főt.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak mellett az ÖPOSZ-hoz tartozó egészségpénztárak is jól szerepeltek az idén.

Június végén az összvagyonuk meghaladta a 49 milliárd forintot, ez közel 2 százalékos emelkedést jelent éves szinten. Ez az eredmény különösen annak fényében mondható kiemelkedőnek, hogy ebben a félévben a munkáltatói oldalról az egészségpénztári ágazatban 39 százalékos befizetéscsökkentés tapasztalható.

Az egyéni befizetések itt is látványosan nőttek: az első félévben 7,63 milliárd forintot tett ki, ez pedig 49 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.

Kravalik szerint az egyéni befizetések kimagasló növekedése az egészségpénztáraknál is azt mutatja, hogy a tagok fontosnak tartják ezt a megtakarítási formát. Az egészségkasszák az idei első félévben több mint 3 millió alkalommal finanszíroztak különböző szolgáltatásokat a tagok számára összesen 16,6 milliárd forint értékben. Azaz alkalmanként átlagosan 5410 forintot fizettek a pénztárakon keresztül.

Hiányoznak a munkáltatók

Az ÖPOSZ adatai rámutatnak arra, hogy a pénztártagok egyéni befizetései nagyon fontos szerepet játszanak a pénztáraknál, amelyeknél a munkáltatói befizetések jelentősen visszaestek az adózási szabályok változása, azaz a pénztári befizetésekre vonatkozó magasabb idei elvonás miatt.

A munkáltatói hozzájárulások a szövetséggel együttműködő önkéntes nyugdíjpénztáraknál az idei első félévben 17 milliárd forintra rúgtak, ami 6 százalékos csökkenésnek felel meg. Az egészségpénztáraknál pedig a munkáltatók befizetései 39 százalékkal 7,48 milliárd forintra csökkentek. Dr. Kravalik Gábor kiemelte, hogy az egyéni befizetéseknél látott kiugró emelkedés a pénztárakba vetett bizalom mellett azt is mutatja, hogy a tagok tisztában vannak az adószabályok változásával és igyekeznek a munkáltatói kieséseseket saját forrásból kiegészíteni.

Szükség lenne az enyhítésre

Az ÖPOSZ szerint az öngondoskodási szektorban, azon belül is a pénztári ágazatban, a munkával rendelkező emberek jövőjének és egészségének biztosítása érdekében mindenképpen szükség van enyhítésre a munkáltatói befizetések terén. Kravalik Gábor utalt egy, nem túl kedvező jövőképet előrejelző kutatásra, amelyet a Századvég Gazdaságkutató készített. Ebből az derült ki, hogy nyugdíj összegének munkabérhez viszonyított arányát ismertető helyettesítési ráta 2040-ben 40 százalékos lehet, ami jelentősen elmarad a mostani 72 százaléktól. Ráadásul az úgynevezett függőségi ráta, amely az aktívakra jutó nyugdíjasok számát mutatja, a mostani szint kétszeresére emelkedhet.

Az ÖPOSZ szerint van megoldás a kedvezőtlen folyamatok megállítására és kedvező irányba való elmozdítására, de ehhez a munkáltatói szerepvállalást kell ösztönözni.

„Szeretnénk elérni, hogy a munkáltatói befizetésekre egy speciális – a pénztártagnál jelentkező – adójóváírás vonatkozzon, ha azok tagi befizetésekkel párosulnak. Így azok is takarékoskodhatnának a pénztári megoldások segítségével, akik nem rendelkeznek annyi pénzzel, hogy önerőből jelentősebb összeget félre tudjanak tenni

– mutatott rá az ÖPOSZ elnöke.

A pénztári szektor bízik abban, hogy a jövőben változik a szabályozás, ennek eredményeként pedig az öngondoskodási piacon kulcsfontosságú szerepet betöltő önkéntes nyugdíjpénztárak és az egészségpénztárak tovább növekedhetnek és a taglétszámuk nagyságrendekkel bővülhet. Kérdéses ugyanis, hogy meddig tudják a tagok átvenni a munkáltatói szerepet, azaz, hol húzódik teljesítőképességük határa. Szintén kérdés, hogy a munkáltatói visszaszorulás tendenciaszerű, vagy megáll ez a folyamat, hiszen ez alapvetően befolyásolja a pénztárak, a pénztártagok jövőjét.