Hegymenetben a vállalati hitelezés

Jelentősen növekedett az első fél évben a kihelyezett vállalati hitelek mennyisége Magyarországon: az éven belüli kamatperiódusú, nem pénzügyi tevékenységet folytató vállalatoknak nyújtott forinthitelek kihelyezett mennyisége meghaladta a 980 milliárd forintot, 52,3 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi időszakhoz képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Jóval alacsonyabb mértékben, de emelkedett ebben az időszakban az új folyószámlahitelek mennyisége is: 2017 első hat hónapjában 4817,5 milliárd forintot ért el, 4,3 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

Az új kihelyezések jelentős növekedése természetesen összefügg az MNB Növekedési hitelprogramjának (NHP) március végi kifutásával is: erre utal, hogy a program által megcélzott mikro-, kis- és középvállalkozások által keresett, 1 millió euró alatti összegű kölcsönökből is mintegy 45 százalékkal többet folyósítottak a pénzügyi szolgáltatók, mint egy évvel korábban. Ezzel együtt az első féléves kihelyezési adatokra nem lehet panaszuk a piaci szereplőknek: azt pedig, hogy az NHP kivezetése okoz-e visszaesést, és ha igen, mekkorát, leginkább csak a 2017 egészére vonatkozó adatok ismeretében lehet majd megítélni.

A hitelszerződések összegének emelkedésével párhuzamosan nőtt az első fél évben a vállalati hitelek állománya is: a június végi 6136,4 milliárd forintos mennyiség 3,94 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Figyelemre méltó, hogy az egyes hiteltípusok közül kiugró mértékben – 17,7 százalékkal – emelkedett az öt évnél hosszabb lejáratú, tehát javarészt beruházási célú kölcsönök mennyisége, miközben a rövidebb futamidőknél és a folyószámlahiteleknél még enyhe csökkenés mutatkozott a kimutatott állományban. Az eltérő állományi változások miatt érezhetően megváltozott a vállalati hitelek szerkezete is: az öt éven túli lejáratú kölcsönök súlya például 2016 júniusától ez év derekára 40-ről 45 százalék fölé ugrott, miközben például az egy évnél rövidebb futamidejűeké 28-ról 26,4 százalékra olvadt, és csökkent kissé a folyószámlahiteleké is. A devizák szerinti összetétel nem módosult jelentősen: június végén a céges hitelek 43,6 százalékát tartották idegen fizetőeszközben, szemben az egy évvel korábbi 44,1 százalékkal.

Mérséklődő kamatok

Mind a forint-, mind az euróhitelek átlagos kamatai érezhetően csökkentek az elmúlt egy évben a jegybank adatai szerint. A forintban denominált, egyéb hiteleknél 1,66 százalékot ért el júniusban a szerződésekben szereplő átlagos ráta, amely 37 bázisponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A vállalati euróhiteleknél 25 bázisponttal esett egy év alatt a kimutatott átlagos kamat, és 1,1 százalékot tett ki.