Tovább nőtt a második negyedévben az életbiztosításokban fekvő vagyon, amely június végén már újabb csúcson, 1871,9 milliárd forinton állt a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. Ezúttal viszont nem a befektetési egységhez kötött (unit linked) életbiztosítások miatt ugrott meg a tartalék, hanem a hagyományos konstrukcióknak köszönhetően. Klasszikus életbiztosításokban 650,9 milliárd forint volt, ami hatéves rekordot jelent. A unit linked alapok vagyona ugyanakkor kismértékben csökkent, 1221 milliárd forintot tesz ki.
A változásban szerepe lehetett az etikus életbiztosítási koncepció bevezetésének is, ami miatt jó néhány unit linked életbiztosítást ki kellett vezetni a piacról, és az értékesítők jutalékai is megcsappantak. Emellett, úgy tűnik, egyre jobban kedveli a lakosság a nyugdíjbiztosításokon belül is a hagyományos termékeket, amelyek a lejárat idejére garantálják a minimálisan felvehető összeget.
A nem életbiztosításoknál a tartalékok hagyományosan az év első negyedében a legmagasabbak az éves díjat fizetők miatt, az idén viszont másképp alakult a mérleg: a második negyedévben is tovább emelkedett a tartalék 516,8 milliárd forintra, ami történelmi rekord. Ez persze még csökkenhet, az idén ugyanis sok viharkár volt, de olyan események is, mint a Green Travel csődje viszik a pénzt. A magas tartalékok mellett egyébként aggasztó, hogy mintegy 40 milliárd forinttal 269,7 milliárdra csökkent március óta a szektor saját tőkéje.
A biztosítók az összesen 2740,8 milliárd forintos mérlegfőösszegük több mint 72 százalékát tartják belföldi eszközökben. A magyar államkötvények mennyisége történelmi csúcs közelében volt a fél év végén, lassan megközelíti az 1100 milliárd forintot. Diszkontkincstárjegyből viszont már keveset tartanak a cégek – 100 milliárd forint alatt –, de ezekből a kínálat is szűkös, keveset bocsát ki az Államadósság Kezelő Központ. Emellett a nulla százalék körüli hozam sem lehet igazán vonzó a biztosítók számára. A kockázatosabb hazai eszközök közül részvényekben bő 62 milliárd forintot, befektetési jegyekben pedig több mint 480 milliárdot tartott a szektor június végén. A készpénz és a vállalati kötvények volumene csökkent a biztosítóknál, utóbbiban szerepet játszhatott, hogy a második negyedévre esett egy Mol-kötvény lejárata.
A külföldi követelések mennyisége kismértékben, 526,8 milliárd forintra csökkent a második negyedévben. Külföldön is zömmel befektetési jegyeket tartanak a biztosítók, ezek állománya egyre jobban megközelíti a magyar befektetési alapokét, június végén már 460 milliárd forint fölött volt. Emellett némi külföldi részvény- és kötvénybefektetés is volt a mérlegben, ezek döntő része vélhetően a unit linked alapokban. Nem pénzügyi eszközökből – például ingatlanokból – egyre kevesebb van a biztosítóknál. Ezek értéke már alig éri el az 50 milliárd forintot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.