Történelmi csúcson a háztartások vagyona

Fél év alatt 825 milliárd forintot tettek félre a hazai háztartások, emellett 642 milliárd forintot kerestek az árfolyamváltozásokon, illetve befektetéseik felértékelődésén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss adataiból. A háztartások pénzügyi vagyona ezzel 45 963,5 milliárd forintra hízott, ami történelmi csúcs. Az otthon tartott készpénz állománya átlépte a 4000 milliárd forintos lélektani határt, a nyaralási szezon dacára ebből június végén csak 307 milliárd forint volt a külföldi fizetőeszköz. Az alacsony kamatkörnyezetben a folyószámlabetétek mennyisége folyamatosan nő, lassan megközelíti az 5000 milliárd forintot, az egyéb – lekötött – betéteké viszont már csupán 3340 milliárd forint volt június végén, ami 14 éves mélypontnak felel meg.

A lakossági állampapír viszont még mindig vonzó kamatot fizet alacsony kockázat mellett, ennek köszönhető, hogy a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya 4872,8 milliárd forintra nőtt a fél év végére. Ebből több mint 4565 milliárdot tettek ki az állampapírok, amelyekbe nem egészen 120 milliárd forintnyi friss pénz áramlott. Az államadósság-kezelő számára kedvező hír, hogy a rövid lejáratú kincstárjegyekből kifelé áramlik a pénz, hosszú állampapírokból viszont egyre többet vesznek a kisbefektetők.

Tulajdonrészt megtestesítő befektetésből 18 920 milliárd forintnyi van a lakosságnak, ennek a kétharmada úgynevezett egyéb tulajdonosi részesedés, sok esetben valamilyen családi cégben lévő tulajdonrész. A tőzsderalit is kihasználta ugyanakkor a lakosság, amely a fél év végén rekordösszeget, 606 milliárd forintot tartott részvényekben, ebből 406 milliárdot magyar értékpapírokban. A kisbefektetők összesen 22,5 milliárd forintnyi friss pénzzel szálltak be a részvénypiacba, ahol csaknem 51 milliárd forintot nyertek hat hónap alatt. A háztartások befektetésijegy-állománya 4093 milliárd forint volt a fél év végén, az alapokba is áramlott némi friss pénz az idén, emellett bő 30 milliárd forintnyi hozamot is termeltek a lakosságnak.

Tovább híztak, és újabb rekordot döntöttek az életbiztosítási díjtartalékok, amelyek volumene 1911 milliárd forint volt június végén. A tartalékokba összesen 9,7 milliárd forintnyi pénz folyt be, a hozamok ehhez 15,5 milliárd forintot tettek hozzá. A nyugdíjpénztárak a biztosítóknál a tőkebeáramlás és a hozamok terén is jobban teljesítettek. Csaknem 30 milliárd forintnyi új pénz került a tartalékaikba, e mellé több mint 24 milliárd forintos hozamot termeltek. A kasszák vagyona így a fél év végén már 1616,5 milliárd forint volt, ebből nem egészen 242 milliárd magánnyugdíjpénztári portfóliókban volt. Akik odaadták az államnak a megtakarításaikat, azoknak is van egyébként a statisztika szerint egy elméleti pénzügyi vagyonuk egyéb követelés formájában az állam felé. Ennek az összege júniusban 2829,2 milliárd forintra rúgott.

A tartozások is nőnek

Az elmúlt három negyedévben az éveken át tartó csökkenés megállt, és ismét nőni kezdett a háztartások kötelezettségeinek állománya, ami 8576,6 milliárd forinton állt júniusban. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy az első fél évben összesen 95,6 milliárd forintnyi nettó hitelfelvétel történt, amelynek kétharmada hosszú lejáratú kölcsön volt. A lakosság tartozásai még úgy is nőttek, hogy a háztartások az egyéb tartozásaikból – ez főleg adó lehetett – csaknem 77 milliárd forintnyit visszafizettek. | VG