Érdemes volt kötvényalapba menekülni a kamatadó elől

Napra pontosan tizenegy éve vezették be Magyarországon a kamatadót. A kezdetben 20, jelenleg már csupán 15 százalékos közteher alól azok a befektetők mentesültek, akik 2006. augusztus 31-ig valamilyen értékpapírba vagy bankbetétbe tették a pénzüket. A legjobb befektetésnek azóta az abszolút hozamú alapok bizonyultak. A Concorde Alapkezelő 2006 augusztusában több alapot is indított Platina néven, ezek közül a Platina Pí érte el a legmagasabb hozamot, azóta 245 százalékot emelkedett az árfolyama. Üröm az örömben, hogy bár a Platina Pí B sorozata időközben a kisbefektetők számára is elérhetővé vált, az induláskor a magas díjakkal gyakorlatilag kizárták őket a befektetésből. Annak mindenesetre, aki már a kezdetekkor betette a pénzét az alapba, ha most kivenné, az eredetileg berakott pénze csaknem felét kellene adóként megfizetnie.

A szélesebb nyilvánosság számára is elérhető abszolút hozamú alapok közül az Aegon Alfa is megérte hosszú távon: az árfolyama több mint a két és félszeresére nőtt tizenegy év alatt. A Platina Pí tehát évente körülbelül 12, az Aegon Alfa csaknem 9 százalékos hozamot ért el. Nem sokkal maradtak el ettől a teljesítménytől a hosszú kötvényalapok sem: 8 százalék fölötti éves hozamot lehetett elérni az OTP Maximával, a Concorde Kötvényalappal és az Aegon Belföldi Kötvényalappal is. Az állampapírok árfolyamát mutató indexek ez idő alatt 73–145 százalékot emelkedtek, a legnagyobb mértékben a hosszú lejáratú papírok árfolyamát mérő MAX index ugrott meg.

Közvetlenül állampapírba viszont nem volt érdemes befektetni a pénzt. Kevés olyan állampapír van, amelyik már akkor is jegyezhető volt, és nem járt le még azóta. Csak a 2017/A és a 2020/A kötvények ilyenek, az előbbi évente 6,75, az utóbbi 7,5 százalékos kamatot fizet. A kamatadó-mentesség azonban csak az első kamatfizetésig élt, így ezek hozama elmaradt a kötvényalapokétól. A hosszú bankbetétek viszont megverhették az állampapírokat a kamatadó-mentességgel, a bankok nyolc-tíz évre kínáltak megtakarításokat 6-7 százalékos kamatokkal, ezek mindegyike lejárt már.

2006 nyarán is sláger volt az ingatlanalap. Két hónap alatt több mint 170 milliárd forint került a konstrukciókba, amelyek 2008 végén hatalmas csalódást okoztak a befektetőknek. A felfüggesztett, majd leértékelt befektetési alapok közül mostanra több is talpra állt, az Erste ingatlanalapja nagyjából 6 százalékos, az OTP-é csaknem

4 százalékos hozamot ért el évente. A Raiffeisen éves hozama viszont 2 százalék alatt van, az Európáé pedig negatív.

A részvénypiac – legalábbis a magyarországi – úgyszintén nem volt jó befektetés hosszú távon. A nagypapírok közül az OTP árfolyama emelkedett a legtöbbet, 67 százalékot, de ez is elmarad az állampapírokétól. A Richter már csupán 44 százalékot hozott 2006 augusztusa óta. A Mol árfolyama ez idő alatt csupán 7 százalékot nőtt, a Magyar Telekomé pedig 45 százalékot esett. A kifizetett osztalékokat is figyelembe véve persze ennél kedvezőbb a kép, de a pénzügyi válság és a különadók összességében véve nem kedveztek a tőzsdén forgó nagy hazai cégeknek.