Washington így évente 12,5 milliárd dollárt (mintegy 3300 milliárd forintot) költ majd történetének leghosszabb háborújára. Törvényhozók előtti meghallgatásán James Mattis védelmi miniszter azt is elmondta: szerinte az Egyesült Államoknak nem kellene felrúgnia az előző kormány által kialkudott iráni atomegyezményt. Trump korábban az Egyesült Államok által valaha kötött legrosszabb megállapodásnak nevezte a nagyhatalmak és Németország, valamint Teherán között 2015 nyarán létrejött atomalkut.
A fegyveres erőket ellenőrző szenátusi bizottság elnöke, John McCain szenátor azzal vádolta Mattist és Joseph Dunford vezérkari főnököt, hogy fontos részleteket hallgattak el a kongresszus elől Trump augusztusban nyilvánosságra hozott új afganisztáni stratégiájával kapcsolatban.
McCain azt is kifogásolta, hogy a két katonai vezető nem adta be írásos vallomását meghallgatása előtt, ami ilyen esetekben hagyományos követelmény.
Kedden a kongresszus több törvényhozója adott hangot aggályának, hogy az Egyesült Államok egyre jobban belesodródik egy költséges konfliktusba a hosszú távú siker kilátása nélkül.
Az új afganisztáni stratégia részeként a Pentagon 3500-zal növeli az ázsiai országban állomásozó amerikai katonák 8400-ra becsült létszámát. A kontingens feladata továbbra is az afgán biztonsági erők kiképzése, valamint a különféle terrorszervezetekkel szembeni harc.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.