Eltűnőben a tőkevédelem a kínálatból

Augusztus végére mindössze 72 tőkevédett alap maradt Magyarországon a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint. Ilyen kevés tőkevédett konstrukció utoljára 2016 végén volt az országban. Az alapok vagyona is folyamatosan zsugorodik, az augusztusi 226 milliárd forintos érték 11 éves mélypont, a kamatadó 2006. augusztusi bevezetése óta nem volt ilyen kevés pénz ezekben a konstrukciókban.

Ennek a legfőbb oka az, hogy nagyon kevés új tőkevédett alap indul. A Bamosz adatai szerint 2017-ben csupán hat konstrukció rajtolt el, ezek közül egyet az OTP Ingatlan Alapkezelő, ötöt pedig az OTP Alapkezelő indított el. Utóbbi intézmény Szinergia néven indított több sorozatot, ezek a tőkevédelem mellett az alapkezelő abszolút hozamú alapjainak teljesítményéből ígérnek extra hozamot a befektetőknek. Jelenleg egyébként az OTP Alapkezelőnél sincs új jegyezhető tőkevédett alap, és máshol sem kínálnak ilyet.

A hosszú éveken át ebben a szegmensben piacvezetőnek számító K&H Alapkezelőnél sincs ilyen új konstrukció, és amit aktuálisan kínálnak, az csupán 90 százalékos tőkevédelmet ígér a befektetőknek. A K&H Alapkezelőnél egyébként most már nem egészen 59 milliárd forintot kezelnek tőkevédett alapokban, ezzel a cég visszacsúszott a második helyre ezen a piacon, amelyet most az OTP Alapkezelő vezet 62 milliárd forintos vagyonnal.

A tőkevédelem eltűnésének legfőbb oka az alacsony kamatkörnyezet. Ha az alapkezelők ilyen helyzetben is vállalni szeretnék a befektetett pénz tőkeértékének megőrzését, jóformán a teljes vagyont kockázatmentes eszközben kellene tartaniuk, nem maradna pénzük az extra hozamot biztosító opciókra.

Sőt a tőkevédelem még akkor sem mindig garantálható, ha a teljes vagyont kockázatmentesen fektetik be a vagyonkezelők. Ennek egyik jele, hogy a legbiztonságosabbnak tartott likviditási és pénzpiaci alapok is sorra adják fel a tőkegaranciájukat. Már csak két alapkezelő, az OTP és a CIB kínál olyan pénzpiaci alapot, amelynél van garancia a befektetett tőkére.

A másik ok, amely miatt visszaesett az alapok vagyona, a csökkenő kereslet. Bár az OTP az idén indított sorozataiba mindig összegyűjtött 2-4 milliárd forintot, ez nagyon kevés ahhoz képest, mennyi friss megtakarítást vonz például a lakossági állampapírpiac. Pedig az alapkezelő sokat ígért, a négy és fél éves futamidőre a legszerencsésebb szcenárió alakulása esetén 100 százalékos többlethozamot, vagyis évente több mint 17 százalékos hozamot fizetnének ki, és ez lényegesen magasabb annál, amit a lakossági állampapírokkal el lehet érni. Ehhez persze az is kell, hogy a társaságnál lévő abszolút hozamú alapok kivétel nélkül kiválóan teljesítsenek, amire viszont nincs garancia. A Szinergia-sorozatok árfolyama mindenesetre az elmúlt egy évben 4–7,7 százalék között emelkedett, a legjobb alapok indulás óta elért évesített hozama pedig 7 százalék fölött van.