Csúnyán ellaposodott az amerikai hozamgörbe

A gazdasági válság óta nem volt olyan kis hozamkülönbség a rövid és a hosszú futamidejű amerikai állampapírhozamok között, mint manapság. A 2 éves és a 10 éves lejárat között a spread mindössze 68 bázispont volt tegnap, amire tíz évvel ezelőtt volt utoljára példa. Mindez természetesen az eurózónabeli kötvényhozamokra is hatással van, noha az Európai Központi Bank mérsékeltebb kamatpolitikája egyelőre fékezi ezt a tendenciát.

A rövid és a hosszú állampapírhozamokra különböző tényezők hatnak. Az egy-két éves kötvényeket a kamatemelési várakozások mozgatják, és a piac biztosra veszi, hogy decemberben ismét emel az irányadó rátán a jegybank szerepét betöltő Fed, aminek hatására esnek majd a rövid lejáratú papírok, vagyis emelkedik a hozamuk. A befektetőkben persze kérdéseket vet fel a jövő évi monetáris politika alakulása, ennek egyik oka, hogy változás lesz a Fed élén, Janet Yellen mandátuma ugyanis februárban lejár, helyére Donald Trump amerikai elnök Jerome Powellt jelölte ki, aki 2012 májusa óta tagja a Fed döntéshozó testületének, a nyílt piaci bizottságnak.

Powellt a galambok táborába sorolják, azaz arra számítanak, hogy nem lesz érdemi változás a monetáris politikában, és előreláthatóan folytatódik a Yellen által elindított, óvatosan emelkedő kamatpálya. Bezavarhat viszont a képbe, hogy a hírek szerint késhet a Trump által ígért adócsökkentés, emiatt pedig a piacok szkeptikusakká váltak a Fed szigorítási lehetőségeivel kapcsolatban. Az adóreform csúszása megakaszthatja a kamatpályát, elképzelhető, hogy a Fed még a beígért három kamatemelést sem hajtja végre. Az adócsökkentés elmaradása miatt veszíthet lendületéből a gazdaság is, ráadásul az infláció sem akar tartósan növekedési pályára állni, a bérdinamika is lassú, márpedig mindez együtt rontja a közép-hosszú távú kilátásokat is. Ilyen helyzetben a befektetők óvatossá válhatnak, ami ismét lejtőre kényszerítheti a kötvényhozamokat.

A kamatemelési ciklusban ellaposodó hozamgörbe mindenesetre nem sok jót jelent, arra enged következtetni, hogy a piac nem hisz a kedvező gazdasági folyamatok, illetve az infláció fenntarthatóságában. A szűkülő hozamspread ráadásul történelmileg is rekordalacsony volatilitással párosul. A 10 éves amerikai állampapírok volatilitását mérő CBOE index, amely a részvénypiaci, úgynevezett félelemindexnek, a VIX-nek a társa – még sosem látott alacsony szintre, 3,55 pontra csökkent a múlt pénteken, A Bank of America Merrill Lynch egy hónapot átölelő MOVE mutatója szintén rekordmélyen, 45,05 ponton állt hétfőn. Márpedig ez szintén azt jelzi: a befektetők meggyőződése, hogy az infláció tartósan alacsony marad, és ez letérítheti a Fedet a kitűzött kamatpályáról.

Az eurózónás kötvénypiacon is hasonló tendenciák mutatkoznak, a német hosszú lejáratú Bundok hozama például négyhavi mélypontra csökkent, bár a dinamika a két földrész között eltér, elsősorban a széttartó monetáris politikák miatt. Az Európai Központi Bank (EKB) januárban megfelezi ugyan az eszközvásárlásra szánt keretösszegét, a programot időben kiterjesztette, ráadásul továbbra is kitart a tartósan alacsony kamatszint mellett. Ez a hosszabb futamidőkön mérsékelheti a hozamokat, ha a hozamvadász befektetők elkezdik venni az aktuálisan olcsónak látszó papírokat. Az eurózónás infláció mutatott ugyan némi életjelet az elmúlt időben, ám a mutató még mindig jóval az EKB 2 százalékos célja alatt jár, ezért a befektetők abban bíznak, hogy a hosszabb távú befektetéseik sem veszítenek értékükből.