Ellenállásokba ütközik a forint további gyengülése

Stabilizálódott tegnap a forint, miután 313,8-es jegyzéssel egyéves mélypontjára gyengült az euró ellenében. A forint a keddi kamatdöntő ülés óta esik, miután a Magyar Nemzeti Bank közölte: két új, nem konvencionális eszközt is bevezet januártól. Az egyik a feltétel nélküli, öt- és tízéves futamidejű kamatcseretender, a másik a jelzáloglevél-vásárlási program. Nagy Márton alelnök hangsúlyozta: további intézkedéseket egyelőre nem terveznek, az MNB az eddigi eszközökkel tervezi a monetáris politikát, s ha szükséges, akkor a további lazítást. Hozzátette: nem a hitelösztönzés, hanem a hozamleszorítás a jegybank célja.

A forint a mennyiségi lazító intézkedések miatt gyengül, globálisan most a monetáris szigorítás a trend, hazánk ezzel pont szembemegy – magyarázta a Világgazdaságnak Móró Tamás. A Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája szerint a befektetők most más devizát keresnek, de ez nem jár veszéllyel a forintra nézve. Úgy vélte, nem kell drasztikus leértékelődésre számítani, ráadásul hiába tűnik nagynak az euróval szembeni csaknem 1,5 forintos gyengülés fél nap alatt, ez csak félszázalékos esésnek felel meg, ami elhanyagolható.

Móró szerint a 318-as szintnél erős ellenállásba ütközhet, s onnan visszapattanhat az árfolyam. Az ellenállást akkor viheti át a forint, ha a külföldi hozamszintek megemelkednek, a tízéves német államkötvény hozamában történő 20-30 bázispontos emelkedés akár a 320-as jegyzésre lökheti a forintot. Móró hangsúlyozta: az MNB-nek nincs árfolyamcélja, így nem várható, hogy beavatkozik a gyengülési trendbe.

A jegybank alelnöke jelezte: az új intézkedésekkel le akarják szorítani a hosszú oldali hozamszinteket. Ez egynapos távlatban sikerült is – emelte ki lapunknak Varga Zoltán, utalva arra, hogy a tízéves magyar államkötvény hozama szerdán 7 bázispontos eséssel 2,15 százalékra csökkent. Az Equilor Befektetési Zrt. devizaelemzője szerint elképzelhető, hogy 2 százalék alá esik a hozam. A forint kettős hatás alatt van, olyan tényezők, mint az erős nemzetgazdasági fundamentumok, a folyó fizetési mérleg többlete vagy a hitelminősítők kedvezőbb besorolásai erősítik, míg a lazító intézkedések gyengítik a hazai devizát.

Varga szerint sem kell drasztikus zuhanásra számítani, s a 315-ös és a 318-as jegyzésnél is ellenállásba ütközik a kurzus. Jegybanki beavatkozásra ő sem számít, bár a 325-ös keresztárfolyam környékén már elképzelhető, hogy szóbeli intervencióval vagy forintvásárlással próbálják meggátolni a további esést. Varga Zoltán kiemelte, hogy az MNB nemcsak átmeneti jelleggel vezette be a lazító intézkedéseket, hanem egy hosszú távú keretrendszert alakít ki, amelyet később még finomhangolhatnak, tehát elképzelhető a további lazítás.

Bajban a török líra

Megpróbálta „felbeszélni” a török líra árfolyamát történelmi mélypontjáról Mehmet Simset török miniszterelnök-helyettes, amikor az Egyesült Államokkal való konfliktust „átmenetinek” nevezte – írja a Bloomberg. A török líra tegnap a dollárral szembeni 3,96-os, az euróval szembeni 4,66-os keresztárfolyamon stabilizálódott. Idén már csaknem 18 százalékot gyengült a török fizetőeszköz. A líra legújabb kálváriáját Törökország és a NATO politikai feszültségei mellett az okozza, hogy Recep Tayyip Erdogan elnöknek sajátos elképzelései vannak a monetáris politikáról. A piacok kamatemelést szeretnének, hogy Törökország leszorítsa a 11,9 százalékra felgyorsult inflációt. Erdogan viszont úgy véli, hogy a magas infláció ellen alacsony kamattal kell küzdeni, ezért a ráta csökkentését sürgeti.