Lassulhatott a beruházások dinamikája

Hétfőn gyakorlatilag üres a makrogazdasági naptár, érdemi adat nemzetközi és hazai szinten sem érkezik. Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a beruházások idei harmadik negyedéves adatait. Szerdán jelennek meg a foglalkoztatás és a munkanélküliség augusztus–októberi adatai, csütörtökön pedig az ipari termelői árak októberi adatát közli a KSH. Pénteken a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság teszi közzé a novemberi beszerzésimenedzser-index adatait.

Az OTP makroelemzői a keddi beruházási adat kapcsán úgy vélik, hogy lassulhatott annak éves dinamikája a harmadik negyedévben, főként a tavalyi harmadik negyedéves, a második negyedévhez képest magasabb bázis következtében. A beruházások alapfolyamatai továbbra is biztatók: a magánszektor keresletét jelző főbb indikátorok (építőipari rendelésállomány, kiadott építési engedélyek száma, ingatlanárak, irodapiaci üresedési ráta, beruházási javak importja, hitelfelvétel) továbbra is nagyon kedvezők vagy javultak az utóbbi hónapokban, és az EU-s források felhasználása is lendületet vehetett 2017 első fél évével összevetve – írja elemzésében Dunai Gábor, az OTP makroelemzője. Idén 20 százalék feletti mértékben bővülhet a beruházási teljesítmény, köszönhetően részben a nagyon alacsony 2016-os bázisnak. 2018-ban az év/év dinamikában jelentős lassulásra számítunk (5-10 százalék közé), ugyanakkor a beruházás főbb ösztönzőinek alakulása (várt megtérülési ráta, tőkeköltség, munkaerő költsége) felfelé mutató kockázatokra utal. Emellett a költségvetésben továbbra is van mozgástér, amit előbb-utóbb vélhetően kihasznál majd a kormányzat.

Nemzetközi porondon a csütörtöki nap tartogathat érdemi meglepetéseket, akkor jelenik ugyanis meg az eurózónás inflációs, illetve a munkanélküliségi mutató.

Idén a gazdasági növekedés érdemi élénkülése és a munkanélküliségi ráta 9 százalék közelébe süllyedése ellenére az infláció továbbra is bőven az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos célja alatt van, ráadásul egyelőre az előretekintő infláció sincs közel a célhoz – véli Módos Dániel, az OTP elemzője. A szakértő szerint ennek oka egyrészt a periférikus országokban jelen lévő magas munkaerő-tartalék, valamint a szinte az egész euróövezetre jellemző alacsony bérdinamika.

Részben ennek és egyes országok magas államadósságának köszönhetően hosszabbította meg az EKB az eszközvásárlási programját 2018 szeptemberéig, igaz, csökkentett volumennel. Az euróövezet gazdasága 2018-ban és 2019-ben is akár 2 százalék körüli növekedést mutathat fel, ami az egyre feszesebbé váló munkaerőpiaci kondíciók mellett az eszközvásárlási program fokozatos kivezetésére késztetheti az EKB-t – véli az elemző. Ugyanakkor ehhez az inflációnak is közelebb kell kerülnie a EKB céljához.

A makroelemző úgy számol, hogy a mostani inflációs és a maginflációs adatban kismértékű emelkedést láthatunk majd, ami azonban lényegében az októberi áresés korrekciója csupán, de a maginflációt alacsonyan tartó alapfolyamatok továbbra is változatlanok. Emiatt piacmozgató hatása inkább annak lehet, ha a maginfláció emelkedése meghaladja a várakozásokat, vagy ha az inflációs adatokkal egyszerre érkező munkanélküliségi ráta kisebb lesz, mint a várakozások. Ekkor az euró erősödhet a dollárral szemben – tette hozzá a szakértő.