Megugrott a lakossági hitelek iránti kereslet

Több forintalapú lakáshitelről és személyi kölcsönről írtak alá szerződést a háztartások 2017 első három negyedévében, mint az elmúlt év egészében, miközben e két hiteltípus súlya folyamatosan emelkedik az új kihelyezéseken belül – derül ki a Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból. A jegybank adatai szerint az idei első kilenc hónapban 472,9 milliárd forint értékben vettek fel új forintlakáshitelt a lakossági és önálló vállalkozó ügyfelek Magyarországon, miközben 2016 egészében 468,3 milliárdnyit. Az idei első kilenc havi új szerződésmennyiség csaknem 35 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi 350,7 milliárdhoz képest.

A fogyasztási hiteleknél is megközelítette a tavalyi egész évit az új szerződések első három negyedévi összege: az MNB által kimutatott 326,2 milliárd forintos új állomány mindössze 16 milliárddal kevesebb a teljes 2016-osnál, az egy évvel korábbinál pedig majdnem pontosan egyharmaddal több. A fogyasztási hiteleken belül viszont kiugróan nőttek a személyi kölcsönök: ezekből január eleje és szeptember vége között 228,2 milliárd forintnyit vettek fel a háztartások, ami majdnem 20 milliárd forinttal több a 2016 egészére vonatkozóan kimutatottnál, amellett, hogy az egy évvel korábbi mennyiségnek csaknem a másfélszerese.

A többi fogyasztásihitel-kategóriánál viszont már korántsem ilyen látványos a növekedés. A jegybank adatai szerint például a szabad felhasználású jelzáloghitelekből csak 29,4 milliárd forintnyit vettek fel a háztartások 2017 első kilenc hónapjában, ami még az egy évvel korábbi mennyiséget is mindössze 6,6 százalékkal haladja meg. Áruvásárlási hitelekből pedig – a szezonálisan kiigazított adatok szerint, és csak a legfeljebb egyéves kamatperiódusú hiteleket figyelembe véve – mindössze 11,7 milliárd forint értékben helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók 2017 első kilenc hónapjában, ami 19,3 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Ezek hátterében az állhat, hogy a személyi kölcsönök kedvező kamatai miatt egyre szélesebb azoknak a hitelcéloknak a köre, amelyekhez ezt a terméket választják az ügyfelek, hiszen egyébként is viszonylag könnyen és nagy összegben hozzáférhető, ingatlanfedezet nélkül igényelhető konstrukcióról van szó.

A lakáshitelek és a személyi kölcsönök piacán tapasztalható élénkülés nyomán e két konstrukció súlya is folyamatosan emelkedik az új szerződéseken belül. A lakossági és önálló vállalkozói hitelszerződéseknél – a folyószámlahiteleket nem számítva – az első kilenc hónapban már megközelítette a 74 százalékot e két termék súlya, miközben egy évvel korábban még a 70 százalékot sem érte el. Ezen belül a lakáshitelek az új szerződéseknek nagyjából a felét adták 2017 első három negyedévében, a személyi hitelek részesedése 24 százalék volt.