Az Abenomics meghozza gyümölcsét

Lassult a japán infláció októberben: 0,2 százalékot nőttek csak az árak éves bázison, míg szeptemberben és augusztusban is 0,7 százalék volt az emelkedés. A japán statisztikai hivatal szerint a visszaesés oka az élelmiszerárak 1,3 és a lakhatási költségek 0,1 százalékos csökkenése.

A pénteki adatok szerint a maginfláció viszont erőre kapott: 0,8 százalékos volt októberben a megelőző kéthavi 0,7 százalék után, ám ez még messze elmarad a jegybank 2 százalékos céljától.

A munkanélküliség 2,8 százalékon maradt, ami a gyakorlatban a teljes foglalkoztatottságot jelenti. A munkaerőpiac azonban súlyos gondokkal küzd: szakértők szerint szinte nincs olyan ágazat, ahol ne lennének betöltetlen állások. Muto Hiroaki, a Tokyo Re­search Center vezető közgazdásza szerint, mivel a munkaképes korú lakosság száma folyamatosan csökken, természetes, hogy alacsony a munkanélküliség. Japánban azonban a munkaerőhiányt nem követte béremelkedés, ahogy más gazdaságokban ez megszokott. Októberi adatok még nincsenek, de szeptemberben csak 0,9 százalékkal nőttek a bérek, júliusban pedig 0,6 százalékkal csökkentek éves bázison. Így a háztartásoknak nem vagy alig nő az elkölthető pénzük, és a vállalatok sem emelhetik az árakat. Októberben 0,3 százalékkal csökkent a háztartások költekezése az egy évvel korábbihoz képest. A Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint az Abenomics néven híressé vált gazdaságpolitika névadójának, Abe Sindzó kormányfőnek meg kell kezdenie a szükséges strukturális reformokat a munkaerőpiaci mobilitás javítása érdekében.

Ennek ellenére a szakértők optimisták a japán gazdaság kilátásaival kapcsolatban. A japán export lendületesen bővül, a fő exportcikkeknek számító gépjárművek és elektronikai eszközök iránti kereslet világszerte nő. Az ipari termelés 0,5 százalékkal nőtt októberben, ami ugyan alatta marad a becsültnek, de az előrejelzések szerint novemberben és decemberben is növekedés várható. Ez különösen annak fényében meglepő, hogy az ősszel a japán iparvállalatok csalásaitól volt hangos a világsajtó, de úgy tűnik, a szigetország termelését nem viselte meg különösebben a botránysorozat. Maszaki Kuvahara, a Nomura Securities elemzője ehhez hozzátette: az amerikai gazdaság fellendülőben van, így a japán cégek az elmúlt években visszatartott tőkebefektetéseket most megejthetik. A beruházási aktivitás a jövő év első felében magas lesz – véli a szakértő.

A tőkekihelyezések az idei harmadik negyedévben 4,2 százalékkal bővültek a megelőző három hónaphoz képest, ami azt jelzi: a világ még mindig bízik a japán tőkében és iparban. Ez a növekedés hajthatja a gazdasági növekedést is, a Reuters által megkérdezett elemzők konszenzusa alapján a GDP kerek 1 százalékkal bővülhet az idei utolsó negyedévben.

Az egészségesnek tűnő bővülés és az erőre kapó infláció azonban nem hatja meg a jegybankot. Ahogy arról beszámoltunk, a monetáris szigorítás elérte Ázsiát, de Japán ez alól kivétel: Kuroda Haruhiko jegybankelnök többször hangsúlyozta, hogy a szervezet addig folytatja erőteljes lazító programját, amíg az infláció át nem lépi a 2 százalékot. Az elnök egyrészt említést sem tesz a mínusz 0,1 százalékon álló alapkamat várható emeléséről, másrészt nem csökkenti a kötvényvásárlási program keretösszegét. A bank mérlegfőösszege meghaladja a 4600 milliárd dollárt, ez nagyobb, mint az amerikai Fedé, igaz, elmarad az Európai Központi Bank számaitól. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok gazdasága is több mint négyszerese a japánénak.