A cseheknek van miből és van mire koccintaniuk

Szlovákiában az év első 9 hónapjában 2016 hasonló időszakával egybevetve 5,8 százalékkal nőttek a bérek, ami az utóbbi kilenc év leggyorsabb növekedésének számít. A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint a harmadik negyedév végén havi 935 euróra, azaz 294,5 ezer forintra rúgott az országos bruttó átlagbér, amely a várakozások szerint az utolsó negyedévben az év végi jutalmaknak köszönhetően Szlovákia történetében először haladhatja meg az ezer eurót. Természetesen néhány ágazatban és régióban már napjainkban is ezer euró felett mozognak a bérek, az IT-szektorban a harmadik negyedévben például 1630, a pénzügyi és banki szolgáltatásban pedig 1590 euró volt az átlag, Pozsonyban szintén 1100 euró feletti az átlagbér. Jana Glasová, a Postová banka elemzője szerint az alacsony munkanélküliség miatti munkaerő­pia­ci feszültség hatására 2018-ban is meg­közelítheti az 5 százalékot a nominális bérnövekedés.

Csehország még szomszédjánál is erőteljesebb bérnövekedést tud felmutatni: a harmadik negyedévben havi 29 050 korona volt az átlagbér (ez 351 ezer forintnak felel meg), 6,8 százalékkal haladja meg a 2016-os mutatót. Összehasonlításképpen a legfrissebb, szeptemberi magyar adatok mindössze 292 ezer forintos bruttó átlagkeresetről szólnak a Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint.

Figyelembe véve az inflációt, a reálbér-növekedés mértéke egy év leforgása alatt 4,2 százalékot tett ki, pénzben kifejezve ez 1680 korona, azaz 20 320 forint. Prága már külön kategóriába tartozik, hiszen a fővárosi átlag 36 300 korona, ez átszámítva 439 ezer forintnak felel meg, és a cseh korona erősödik (1 euró = 25,50 korona). Prága magasra húzza fel az országos átlagot, a regionális különbséget jól jellemzi, hogy a fővárost körülölelő közép-csehországi megyét leszámítva egyetlen másik sem éri el a 29 ezres szintet. Csehországban szintén az extrém alacsony szinten levő munkanélküliség hajtja felfelé a fizetéseket, ráadásul a harmadik negyedévben a hazai össztermék (GDP) 5 százalékkal bővült.

„Hosszabb távon fenntarthatatlan a béremelés mostani dinamikája, ma a bérkiáramlás mértéke már meghaladja a termelékenység növekedési ütemét, a munkaadók a nyereség csökkentése árán próbálják meg megtartani alkalmazottaikat” – jellemezte a kialakult helyzetet Viktor Ziesel, a Komercní banka elemzője.