Rákaptak a cégek is a magyar alapokra

Több mint négyéves mélyponton áll a hazai alapok állampapír-állománya, ezzel szemben a részvényeké lassan rekordot dönt. A lakosság mellett a vállalatok és a külföldi intézmények is rákaptak a magyar alapokra.

Hatalmasra duzzadt októberben a befektetési alapok vagyona. A nettó eszközérték történelmi csúcsra, 6257,19 milliárd forintra nőtt, miután a tizedik hónapban kiemelkedő mértékben, csaknem 160 milliárd forinttal nőtt a vagyon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) kimutatása szerint is jól sikerült az október, nemcsak a hozamok voltak impozánsak, hanem az értékesítés is felpörgött, több mint 47 milliárd forintnyi friss pénz került az alapokba.

A több mint 62 százalékban lakossági megtakarítást kezelő kon­strukciók egyre kevesebb állampapírt tartanak. Október végére 1125 milliárd forintnyi volt már csak náluk, ez 2013 nyara óta a legalacsonyabb érték. Az állampapírpiacról azért vonulnak ki az alapok, mert a hozamok lenullázódtak, a befektetőik pedig pozitív eredményt várnak. Nem meglepő, hogy az alacsony hozamkörnyezetben folyamatosan veszik ki a pénzt az egyre gyakrabban negatív hozamot elérő pénzpiaci és az egyre kevesebb pluszt termelő rövid kötvényalapokból. A Bamosz adatai szerint a pénzpiaci alapokból az idén tíz hónap alatt több mint 252 milliárd, a rövid kötvényalapokból pedig csaknem 220 milliárd forint távozott.

Az alapok állampapír helyett úgynevezett „egyéb” eszközöket vásárolnak az MNB adatai szerint. Ebbe a kategóriába tartoznak egyebek között a befektetési jegyek és az ingatlanok is. Az alapok vagyonának több mint fele van már valamilyen hazai vagy külföldi egyéb eszközben, ami nem meglepő azok után, hogy az idén főleg az abszolút hozamú és az ingatlanalapok vonzottak sok befektetést. Az előbbi alaptípus több mint 225 milliárd, az utóbbi 241 milliárd forintot vonzott tíz hónap alatt, így mindkét alapkategória vagyona meghaladja már az ezermilliárd forintot. A részvényalapokon lehetett a legtöbbet keresni az idén, az értékesítés ott is megugrott, januártól október végéig mintegy 47 milliárd forintnyi befektetési jegyet adtak el. A részvénybefektetések volumene is megnőtt épp ezért a hazai befektetési alapoknál, hazai részvényből 126,5 milliárd, külföldiből 322,3 milliárd forintnyi van a mérlegükben. Ez közel jár már ahhoz a rekordhoz, amelyet a magánnyugdíjpénztárak államosítása előtt állított fel a szektor.

Szeretik az alapok a vállalati kötvényeket is, mert magasabb hozammal kecsegtetnek, mint az állampapírok. Hazai cégek hitelpapírjaiban csaknem 400 milliárd forintot tartanak az alapok. A külföldi kötvényekben lévő állomány ennél is nagyobb, 491 milliárd forint, ami történelmi csúcsnak számít. Az alapok befektetői köre lassan kezd megváltozni. A korábban 75 százalékban lakossági pénzeket kezelő konstrukciók egyre népszerűbbek a vállalatok körében is. A nem pénzügyi vállalatok csaknem 500 milliárd forintot tartanak befektetési alapokban, ami historikus rekord, a cégek vélhetően az alacsony betéti kamatok miatt pártoltak át az alapokhoz. Az egyéb pénzügyi vállalatok – alapkezelők, biztosítók, pénztárak – szintén sok alapot vásárolnak közvetlen befektetések helyett, és külföldi intézmények is egyre gyakrabban fektetnek be a magyarországi alapkezelőknél.