Európa kimaradhat a korrekcióból

Az utóbbi egy évben szerénynek mondható a vezető európai tőzsdeindexek emelkedése az amerikai mutatókhoz képest – állapítja meg a számokat elemezve a Bloomberg. Tizenkét hónap leforgása alatt az S&P 500 index 22,5 százalékkal emelkedett, míg a vezető német tőzsdemutató, a frankfurti DAX csak 14, a brit FTSE 100 pedig 6 százalékkal. A különbség akkora – vélik a hírügynökség szakértői –, hogy a térség tőkepiaca egyfajta menekülőzónává válhat, ha megindul a korrekció a világ tőzsdéin.

Az indexek mozgását a különböző értékeltségi mutatók is alátámasztják. A 14 napos relatíverősség-index indikátor (RSI) szerint a legnagyobb euróövezeti vállalatok részvényeinek változását lekövető Euro Stoxx 50 kivételével a vezető indexek már mind a túlvett tartományban vannak, vagyis az amerikai, a japán és a feltörekvő piacokon is meghaladta az emelkedés mértéke a várakozásokat. Az egyik legfontosabb mérőszám, az árfolyam/nyereség (P/E) értékelés alapján is szembetűnő a különbség, az S&P-vállalatok átlagos rátája 18 fölé került (2002 óta nem volt ilyen magas), míg a hatszáz európai részvényt összesítő Stoxx Europe 600 esetén a mutató alig haladja meg a 15-ös értéket. Ennél is nagyobb eltérés látszik a részvényárakat a könyv szerinti értékekkel összehasonlító mutatóban: míg az európai papírokkal kétszeres, addig a vezető amerikai cégek részvényeivel 3,4-szeres áron kereskedtek 2018 első heteiben.

Érdekesség, hogy a makrogazdasági adatok viszont ellentétes képet mutatnak: a beszerzésimenedzser-index Németországban 67 ponton áll, az eurózónában 62-n, míg az Egyesült Államokban csupán 55-ön. Kontinensünkön a munkanélküliségi ráta 2009 óta nem volt olyan alacsony, mint tavaly novemberben (8,7 százalék). Mike Bell, a JPMorgan globális stratégája szerint a kedvező kamatszint, a magas foglalkoztatottság erősíti a befektetői bizalmat, növeli a vállalati profitokat, így az európai részvényárak emelkedésére számít 2018-ban.

Az év első felében semmiképp nem várunk jelentős korrekciót a nemzetközi részvénypiacokon

– mondta a Világgazdaság kérdésére Blahó Levente, a Raiffeisen Bank elemzője, aki úgy véli: ha mégis csökkenésnek indulnának a részvényárfolyamok, akkor a folyamat a legvalószínűbb forgatókönyv szerint az Egyesült Államok piacán kezdődne meg. Kérdés, mi lehet majd a kiváltó ok. Globális válsághoz vezethet az észak-koreai helyzet, ugyanakkor egy amerikai belpolitikai krízis nagyobb visszaesést elsősorban a helyi részvénypiacokon okozna.

Blahó egyetért abban, hogy az európai részvények alulárazottak amerikai szektortársaikhoz képest, de kontinensünk akár egy év alatt is felülteljesítővé válhat. Ennek hátterét többek között a monetáris politika fogja meghatározni: ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelései folytatódnak, az Európai Központi Bank meghosszabbítja a kötvényvásárlási programját.

A Raiffeisen elemzője arra is figyelmeztetett, hogy a részvénypiaci visszaesés idején az amerikai nagybefektetők (nyugdíjpénztárak, befektetésialap-kezelők, bankok) igyekeznének „megvédeni” a hazai kitettségeiket, és az ehhez szükséges forrást részben az európai pozíciók csökkentésével finanszíroznák.