Indul az MNB jelzáloglevél-programja

A héten kezdődik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelzáloglevél-vásárlási programja, amelynek fő célja a hosszú kamatperiódusú lakossági jelzáloghitelek arányának növelése, és ezáltal a pénzügyi stabilitás javítása. Jelenleg a lakáshitelek valamivel több mint felét veszik fel fix kamatozással. Tavaly novemberben az MNB adatai szerint a változó kamatozású lakáshitelek aránya a folyamatban lévő hitelkérelmeknél 44 százalék körül alakult. A változó kamatozású hitelszerződéseket átlagosan 7 hónapos kamatperiódussal kötik az ügyfelek, ami egy esetleges kamatemelési ciklusban súlyos kockázatot jelent, hiszen nagymértékben emelkedhet az ügyfelek törlesztőrészlete.

A program keretében az MNB hazai kibocsátók nyilvános kibocsátású, forintban denominált, legalább 3 éves eredeti és 1 éves aktuális hátralévő futamidejű, fix kamatozású jelzálogleveleit vásárolja. Új kibocsátás esetén csak azokra a jelzáloglevelekre terjed ki a program, amelyek aukciójára a Budapesti Értéktőzsdén került sor, a kibocsátó vállalja a tőzsdei bevezetés kezdeményezését, és biztosítva van a folyamatos tőzsdei árjegyzés. Elvárás még, hogy a jelzálogleveleknél a rendes fedezeten belül legalább 90 százalék legyen a lakossági jelzáloghitel aránya.

Négy hazai jelzálogbank, az Erste, az FHB, az OTP és az UniCredit jelzáloglevelei forognak a tőzsdén. Az értékpapírok névértéke megközelíti a 740 milliárd forintot, ebből nem egészen 560 milliárdnyi felel meg az MNB elvárásainak. A többi jelzáloglevél vagy azért esik ki a programból, mert még az idén lejár, vagy euróban denominált, vagy pedig változó a kamatozása. A teljes hazai jelzáloglevél-piac egyébként ennél nagyobb, az MNB adatai szerint no­vember végén csaknem 950 milliárd forintnyi papír volt a piacon árfolyamértéken számolva. A hazai jelzáloglevél-piac egyébként viszonylag kicsi mostanában, még annak ellenére is, hogy a bankoknak előírták: a jelzáloghitelek mögött forrásként legalább 15 százaléknyi ilyen hitelpapírt kell kimutatniuk. A volumen 2009 végén, 2010 elején 2 ezermilliárd forint fölött állt.

Az értékpapír-vásárlási program keretösszege változó, a piacon forgalomban lévő jelzáloglevelek ötven százalékát teszi ki. Az MNB a másodlagos piacon tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek kötésével, a piaci semlegesség és az egyenlő bánásmód elveinek érvényesítésével vásárol.

A jelzáloglevelek tőzsdei forgalma egyébként elenyésző. Az elsődleges piacon február közepén jelenik meg az MNB, és az aukciókon – ha a jegybank belső aukciós limitjei is megengedik – a meghirdetett mennyiség 50 százalékára tesz ajánlatot, akkor is, ha nincs más ajánlat a hitelpapírokra. A lehetséges vásárlások összesített felső korlátja kibocsátónként a teljes forgalomban lévő állomány 70 százaléka. Az MNB az új jelzáloglevelek árjegyzését vállaló bankok támogatása céljából jelzáloglevél-kölcsönzési lehetőséget is biztosít, ennek feltételeit február végéig alakítja ki.

A tőzsde is együttműködik a jegybankkal a programban. A BÉT-en létrehoztak – egyelőre kísérleti jelleggel – három új jelzáloglevél-indexet. Ezek célja, hogy segítséget nyújtsanak a befektetőknek a jelzáloglevelek árazásához és a jelzáloglevél-portfóliók teljesítményének értékeléséhez. Az indexkosarakba kizárólag azok a BÉT-re bevezetett fix kamatozású, forintban denominált, legalább 1 év futamidejű jelzáloglevél-sorozatok kerülhetnek be, amelyeknek a kibocsátott volumene meghaladja a 3 milliárd forintot.

Ismét minősítik az UniCredit papírjait

Az UniCredit Jelzálogbank a tőzsde honlapján már tájékoztatta a befektetőket, hogy részt vesz az MNB programjában. A hitelintézet rendes fedezeti portfóliója 99,99 százalékos arányban tartalmaz lakossági jelzáloghitelből eredő követelést, vagyis bőven az elvárt 90 százalék fölött van. A hitelintézet jelzálogleveleit ismét minősíti a Moody’s, és múlt pénteken Baa1 hosszú távú hitelminősítéssel látta el őket. | VG