A koronáé volt a tavalyi esztendő

A cseh fizetőeszköz Európa egyik legjobban teljesítő devizája volt tavaly: több mint 15 százalékot erősödött az amúgy is gyengélkedő dollárral, valamint a menekülődevizának tekintett japán jennel szemben. A felfelé ívelő euró ellenében is több mint 5 százalékot drágult március óta, amikor a cseh jegybank elengedte a 27-es keresztárfolyamon rögzített kurzust.

A korona erősödésének több oka is van: a jó pályán lévő makrogazdaság, az elég magas infláció, valamint az, hogy Csehország a régióban elsőként a monetáris szigorítás útjára lépett. A jó makropályát a magas béremelkedés által fűtött, 5 százalékra gyorsult negyedéves GDP-növekedés, a 2,6 százalékosra emelkedő infláció és rekordalacsony, 3,6 százalékos munkanélküliség jelzi, ami megalapozta a kamatemelést is. „A kedvező pályát árnyalták ugyan politikai kockázatok, de a piac túltette magát ezeken. Ráadásul a monetáris szigorítás azt üzeni a befektetőknek: a cseh jegybank nagyon bízik a gazdaságban” – mondta Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője a Világgazdaságnak.

A korona decemberben ugyan enyhén gyengült, de a mostani 25,7-es keresztárfolyam közel van a novemberi történelmi rekordhoz. A kérdés az, hol van az a határ, amelyen túl már nem engedi a jegybank tovább erősödni a devizát, mert az ártana az exportnak – mondta az elemző. Kiss Mónika úgy véli: a 23-24-es keresztárfolyam környékén lehet ez a szint, de valószínűleg maga a jegybank sem határozott meg egy konkrét keresztárfolyamot, hanem a havi adatokat vizsgálva dönti el, beavatkozik-e. Kiss Mónika szerint az árfolyampályát az is befolyásolja, hogy jelentős mennyiségű spekulatív tőke halmozódott fel a koronában, és kérdés az is, hogy ez mikor áramlik ki. Az elemző szerint azonban további koronaerősödés várható, miután a piac újabb kamatemelésekre számít.

Érdekesen alakult tavaly a 10 éves államkötvény hozampályája: a januárban még 0,32 százalékon álló hozam a korona erősödésével párhuzamosan 1,73 százalékig emelkedett, majd decemberben csökkent, és 1,42 százalékig ereszkedett a múlt héten. A befektetők vélhetően komolyabb szigorításra számítottak, és túlárazták a kamatemelést – vélte a szakember, majd hozzátette: a csökkenés gyakorlatilag korrekciónak számít a hozamgörbében. A kilátások azonban jók, jövőre két vagy három, egyenként 25 bázispontos kamatemelést valószínűsítenek az elemzők. A további szigorítás valószínűleg visszafogja kicsit az inflációt. Kiss Mónika szerint az importált infláció biztosan csökkenni fog az emeléssel, de ha tovább nő az olaj világpiaci ára, akkor a pénzromlás üteme nem lesz számottevően alacsonyabb. Az elemző szerint a régióból a lengyelek és a románok követhetik a cseheket a szigorítás útján, de még bizonytalan, melyik ország lép elsőként.

A zloty is remekül teljesített

A zloty is jó évet tudhat maga mögött, a politikai bizonytalanságok ugyan megrángatták a kurzust, erős volatilitása volt egész évben, de a piac alapvetően szerette a lengyel devizát. A jegybank 2018-ban szinten tarthatja az alapkamatot, nincs is miért változtatni – magyarázta lapunknak Ötvös Mihály. A CIB Bank devizapiaci elemzője szerint a befektetők szeretik, ha a régiós devizák egymással szembeni mozgására vehetnek fel pozíciókat. A forint sokat erősödött a zlotyval szemben az év elején a lengyel belpolitikai helyzet miatt, erre a kurzusra sok short pozíciót vettek fel a befektetők, míg a negyedik negyedévben már a long pozíciók voltak meghatározók. Ötvös szerint nem várható érdemi változás a trendben, a zloty fundamentumai erősek, a lengyel növekedés stabil. Érdekesség, hogy a deviza nagyon

érzékeny volt a Brexit-tárgyalásokra, így ennek jövőbeli alakulása is befolyásolhatja a kurzust.