Nehéz megszokni az új tőzsdei árlépésközöket

A Budapesti Értéktőzsdén már negyedik hete folyik a kereskedés a részvények új árlépésközértékeivel. A MiFID II. szabályozás szerint immár nemcsak az árfolyam, hanem az értékpapírok likviditási kategóriájától is függ a termékek árlépésköze. Az Európai Unió valamennyi országában egységes kategóriákat az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) alakította ki. E szerint egy adott részvény hat likviditási kategóriába kerülhet, azokon belül pedig tizenkilenc ársávra osztva határozták meg a konkrét árlépésközértékeket. Ezeket úgy alakították ki, hogy a legjobb vételi és eladási ajánlat közötti relatív különbség (spread) nagyjából azonos. Varga-Balázs Attila, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) kereskedési és üzletfejlesztési igazgatója a Világgazdaság kérdésére elmondta, hogy az uniós egységesítéssel megszűnik a piaconként eltérő árlépésközök torzító hatása.

Az ESMA mátrixa alapján a BÉT-en jegyzett részvények közül a legalacsonyabb kategóriába olyan cégek papírjai kerültek, amilyen például a BIF, a Masterplast vagy a Duna House. A leglikvidebbek – OTP, Richter és Mol – pedig a 4-es kategóriában kaptak helyet. Az új rendszer követése a befektetők részéről többek közt azért fontos, mert a nem megfelelő árlépésközzel beadott ajánlatokat a tőzsde automatikusan visszautasítja. A lépésközök az árfolyam változásával együtt módosulnak: például aki OTP-részvényt vásárolna 10 ezer forintnál drágábban, 10 forintra végződő ajánlatokat tehet, de ha 10 ezer forint alatti ajánlatot akar tenni, azt 5 forintos árlépésközzel teheti meg. Sokan tartottak attól, hogy a kispapírok kereskedésében csökkenni fog a likviditás (ha a spread megközelíti az egyszázalékos értéket), az eddigi forgalmi adatok alapján ez nem igazolódott be – mondta Varga-Balázs Attila.

Az ESMA jövő márciusban vizsgálja felül a likviditási kategóriákat, majd ha kell, átsorolja a részvényeket. A köztes időszakban az országok értékpapírpiaci felügyeleti szervei kezdeményezhetnek átsorolást, például nagymértékű közkézhányad-változás esetén. Új részvények év közbeni tőzsdei bevezetésekor pedig szintén felügyeleti hatáskör lesz az induló likviditási kategória meghatározása.

Az online kereskedési szolgáltató Random Capital elnök-vezérigazgatója, Virág Ferenc a Világ­gazdaságnak elmondta: a befektetőknek egyelőre szokatlan az ESMA új árlépés­köz­rendszere. Visszajelzéseik szerint a húsz évig változatlan rendszerhez szokott befektetők számára nehezebben áttekinthető az újítás. „Egyelőre kevés idő telt el, várunk még az értékeléssel, de nem tartjuk kizártnak, hogy a kispapírok kereskedése likviditáscsökkenést fog elszenvedni” – mondta Virág Ferenc.