A Seuso-kincsek hozhatnak áttörést a 4iG árfolyamának

Leányvállalata, a Mensor3D Kft. sikeres projektjéről tájékoztatta befektetőit a 4iG. A Magyar Nemzeti Múzeum kutatóival együtt végzett munka célja az volt, hogy a Seuso-kincslelet mai állapotát a legkorszerűbb képalkotó technikák alkalmazásával felmérjék, dokumentálják, és virtuálisan is vizsgálhatóvá tegyék a kutatók, illetve megtekinthetővé a nagyközönség számára.

A munka jelentőségét az adja, hogy a Mensor3D által készített nagy felbontású modellek a műtárgyak mozgatása, kézbevétele nélkül, az idő- és térbeli korlátoktól függetlenül teszik lehetővé a vizuális vizsgálatot. Az aktuális állapot rögzítésén túl lehetőség van annak bemutatására is, hogy a Seuso-kincs darabjai miként működtek, viselkedtek használat közben. A technika lehetőséget biztosít a lekopott felületek virtuális újraaranyozására, a sérülések, karcolások eltüntetésére. A rekonstrukció mellett a 3D-s szkennelésben rejlő további lehetőség a hiányzó darabok modellezése, a hengeres tárgy palástjának kiterítése, vagy a rajta megjelenő jelenetek animálása.

A hírnek elsősorban marketingkommunikációs jelentősége van – mondta a Világgazdaságnak a 4iG legnagyobb befektetője, a 15,34 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező Fehér István igazgatósági tag. Hozzátette: másfelől az is fontos, hogy megmutathatták, hol tartanak a 3D-technológiában. Végül arról sem szabad elfeledkezni, hogy a projekt nemzetközi referenciának számít, s máris érzékelhető az érdeklődés.

Középtávú osztalékstratégiája miatt izgalmas kispapír a 4iG. Ha ugyanis az egyes üzleti évekre vonatkozó EBITDA, adózott eredmény és eredménytartalék fedezetet biztosít, akkor minden évben törzsrészvényenként legalább 100 forint osztalékot fizetnek. A társaság célja az osztalék folyamatos növelése, ami középtávon már 200–250 forint közötti részvényenkénti osztalékösszeget is jelenthet. Egyelőre azonban még nem fordultak termőre a cég projektjei.

Az elmúlt két esztendőben a növekedés árát fizette a társaság, amelynek árbevétele az évtized első felében évi 10 milliárd forintról közel 17 milliárd forintra emelkedett. Ám ezzel párhuzamosan a létszám megduplázódott, s már meghaladta a 400 főt egy olyan ágazatban, ahol a bérköltségek és a bérekre rakódó kiadások eleve magasak. Nem csak az élőmunka-ráfordítások emelkedése miatt tört meg a 2015-ös csúcsév után a lendület. Az is hátráltatta a tavalyelőtti és a tavalyi operációt, hogy az állami költségvetésből és EU-forrásokból finanszírozott nagy projektek nem indultak el időben.

Ahogy Fehér István mondta: a menedzsment azt reméli, hogy az idén már kedvezőbben alakul az eredményesség annál, mint amit 2016-ban és 2017-ben láthattunk.