Újra átszabnak néhány ötvenest

A tervek szerint az idén is kibocsát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) olyan forgalmi érmét, amely a készpénzforgalomban használt hivatalos magyar fizetőeszköz emlékváltozata lesz, ám részleteket még nem tudni. Ezeknél az érméknél a névértékes oldal megegyezik a többi érmével, a tematikus hátoldali motívum változik majd az érmesorozatban elfogadotthoz képest. A jegybank értékelése szerint e megoldás kiváló figyelemfelkeltő, népszerűsítő eszköz, hiszen alacsony névértéke és milliós kibocsátási mennyisége révén bárki számára könnyen hozzáférhető. Ugyanakkor – hangsúlyozzák – csak kiemelt jelentőségű, össztársadalmi és egyetemes nemzeti értékeket megtestesítő események, évfordulók alkalmával kerülhet sor ilyen kibocsátásra.

Először 2002-ben került forgalomba érme-emlékváltozat: az akkori százforintos érme tematikus oldala a 200 éve született Kossuth Lajosnak állított emléket. Deák Ferenc húsz-, József Attila tízforintos érmén szerepelt, a legtöbbször azonban – nyolc alkalommal – az ötvenforintos szolgált eszközül a megemlékezésre. Legutóbb, 2017 júniusában bocsátott ki az MNB érmeváltozatot, ekkor a 2017-es FINA-világbajnokság tiszteletére 2 millió ötvenforintos érme került forgalomba, ahol a hátoldalon a megszokott kerecsensólyom helyett a világbajnokság logója jelent meg.

Tavaly év végén 1,7 milliárd darab érme volt forgalomban, amelynek közel 10 százaléka, 165 millió darab volt ötvenes. S bár a forgalmi érmék emlékváltozataival a lakosság a mindennapi vásárlások során találkozhat, az MNB tapasztalatai szerint a különleges érmék általában kicsapódnak a forgalomból, a lakosság rendszerint félreteszi, gyűjti őket.

A gyűjtők számára e sorozatokból is elérhetők forgalomba nem került, úgynevezett verdefényes érmék is, ezeket a gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt.-nél és az MNB lakossági pénztárában lehet megvásárolni. A már említett FINA-érméből 12 ezer darab első napi (normál verdefényes) veretet sorszámozott díszcsomagolásban lehetett vásárolni, emellett hétezer különleges technikával készült, tükörfényes (proof) veretet bocsátottak ki.

A forgalmi érmék mellett az idén tizenegy témában, négy korábbi sorozatot folytatva, összesen huszonkét emlékérmét tervez kibocsátani a jegybank. Ezek az emlékérmék egyre növekvő numizmatikai érdeklődésre tartanak számot. A kibocsátás évében eladott emlékérmék száma közel négyszeresére emelkedett az elmúlt négy év alatt, míg az egy érmetípusra jutó átlagos eladott példányszám 32 százalékkal növekedett. Ez egyben a vevőkör bővülését is jelzi, noha az érmék nagyobb hányadát érmegyűjtők vásárolják meg.

Az MNB 2014-ben szabta újra értékesítési politikáját. Azóta az általa kibocsátott ezüst emlékérméket a kibocsátásuktól számított három hónapig, a színesfém érméket a teljes verhető mennyiség erejéig a névértékükkel azonos áron értékesítik. Ugyanakkor valamennyi nemesfém emlékérmének megjelenik a 2000 forintos címletű, azaz jóval olcsóbb színesfém változata is.

Más az érme, mint az érem

A közemberek kis része számára ismert, hogy más a fizetőeszközként használható érme és a pusztán emléket állító érem fogalma. A fentiek miatt volt fontos a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2015-ös döntése, amely a Magyar Éremkibocsátó Kft.-re 140 millió forintos bírságot rótt ki amiatt, mert a társaság azon túl, hogy megtévesztő módon közölte a csomagolási és postázási költségek felszámításának szabályait, a fogyasztók számára kommunikációjában azt sugallta, hogy hivatalos és/vagy állami elismertséggel rendelkezik. Az MNB lapunk kérésére azt közölte, hogy az ilyen piaci szereplő esetleges megtévesztő reklámtevékenységének és a gazdasági verseny tisztaságát sértő marketingtevékenységének megítélése a GVH illetékességi körébe tartozik.