A pénzügyi válság óta a legerősebb évét zárta a vállalati hitelpiac Magyarországon 2017-ben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank szezonálisan igazított adatok alapján közölt statisztikái szerint tavaly 3039,4 milliárd forint értékben kötöttek új forint- és euróhitel-szerződéseket a nem pénzügyi vállalatok Magyarországon, ez 43,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az új kihelyezéseken belül a forinthitelek mennyisége 2189,6 milliárd forintot tett ki, ami 46,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az euróhitelekből 849,7 milliárd forintnyira vonatkozóan született új szerződés 2017-ben, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 36,2 százalékos volt az emelkedés. Ennek alapján az új szerződéseken belül az euróhitelek aránya közel 28 százalékot tett ki.
A bő 43 százalékos emelkedés az új kihelyezéseknél egyébként majdnem duplája az egy évvel korábbi ütemnek, hiszen 2016-ban 22,2 százalékos éves növekedést regisztrált az MNB. Az egyre nagyobb bázis miatt valószínűnek tűnik, hogy 2018-ban már elmarad a növekedési ütem a tavalyitól, bár a piac tovább növekedhet.
Az élénkülő hitelezés hatásai már látszanak az állományi adatokon is. A vállalati hitelállomány évek óta tartó zsugorodását 2016-ra sikerült megállítani, ám tavaly látványos fordulat következett: a december végére kimutatott, 6492,5 milliárd forintos hitelmennyiség 9,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
A hitelállomány összetétele nem változott markánsan 2016-hoz képest: a jegybank adatai szerint december végén 18,1 százalékot ért el a folyószámlahitelek aránya a portfólión belül, miközben az egyéb, éven belüli lejáratú kölcsönök súlya éppen 9 százalék fölött mozgott. Az egy és öt év közötti lejáratú hitelek a teljes vállalati portfólió 27,2 százalékát adták december végén, miközben az öt éven túli lejáratúak részesedése 45,7 százalékot tett ki. A devizahitelek aránya közben érezhető mértékben nőtt a vállalati hitelállományon belül 2017-ben: december végén 43,8 százalékot ért el, szemben az egy évvel korábbi 42,6-del.
A jegybank adatai szerint tavaly szinte minden vállalati hiteltípusnál csökkent a szerződésekben szereplő, átlagos kamat: ez alól csak a változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatperiódusú euróhitelek képeznek kivételt, amelyeknél 1,35-ról 1,40 százalékra emelkedett a jegybank által kiszámolt átlagos ráta. Az újonnan kihelyezett vállalati hiteleknél ugyanakkor – hasonlóan a lakossági piachoz – folyamatosan növekszik a fix kamatozású konstrukciók súlya.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.