Aligha enged az IMF-nek Kijev

A bankszektor magánosítására vonatkozó bejelentés aligha érhette meglepetésként a piacot, hiszen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) 2014-ben megkötött egyezmény értelmében Kijevnek 2022-ig csökkentenie kell az állami részesedést a bankszektorban – mondta lapunknak Bacsó Róbert ungvári közgazdász. Az ukrán kormány azt tervezi, hogy 55-ről 24 százalékra mérsékli az állami részesedést a bankszektorban. A 2016 decemberében államosított Privatbank, amely a legnagyobb pénzintézet az országban, szintén eladósorba kerül.

Ehhez képest tavalyelőtt ennek éppen az ellenkezője történt, amikor az ország pénzügyi rendszerének megmentése érdekében kénytelenek voltak államosítani a csődbe vitt Privatbankot. Ez akkor az államnak 116 milliárd hrivnyába került, s azóta még további 40 milliárdba. A szakértő szerint

a jelenlegi gazdasági-pénzügyi válságban biztosak lehetünk abban, hogy legalább három évig nem tudják értékesíteni. Ha ugyanis sor kerülne a magánosításra, abból csak veszteségesen jönne ki az állam.

A privatizálás nem lesz hatással a háztartásokra, hiszen az állami kézen lévő bankok 100 százalékban garantálják a lakossági betéteket. A magánszektorban ezzel szemben a betétalap csak kisebb részben nyújt garanciát.

A helyi sajtóban is felröppentek olyan hírek, hogy a privatizálás az OTP-t is érdekelheti. A szakértő úgy véli, hogy ennek lehet valóságalapja, miután a magyar banknak van leányvállalata az országban. Vonzó szempont lehet az is, hogy az állami bankok – Oscsadbank (Takarékbank), Privatbank, Ukrgazbank, Ukreximbank – évek óta ott vannak a top ötös listákon. A hitelezést tekintve például a Privatbank az első.

Az értékesítésben döntő szerepe lehet annak is, hogy folytatódik-e Kijev és az IMF együttműködése, és mennyire marad stabil az ország gazdasága, fizetőeszköze. A szakértő úgy véli, hogy az ukrán költségvetésben 2018-ban előírt várható 30 hrivnyás dollárárfolyam reálisnak tekinthető. Ezt nyilván az aktuális gazdasági és politikai helyzet nagyban befolyásolhatja. Hogyha az állam az importhoz viszonyítva növelni tudja az exportját, képes lehet a stabilitás elérésére.

Ukrajna és az IMF amúgy sem túl rózsás kapcsolata sokat romlott az elmúlt időszakban.

A washingtoni székhelyű szervezet sokadszorra is leszögezte: csak akkor újítja fel a hitelszerződést, ha az ukrán parlament a Velencei Bizottság iránymutatása szerint módosítja a már elfogadott korrupcióellenes jogszabályát, továbbá ha hozzálát az energetikai szektorának átalakításához, s a valóságban is működésbe lép az új privatizációs törvény. A kijevi vezetésnek esze ágában sincs változtatni a kifogásolt törvényen, mert akkor a nemzetközi partnerek lennének befolyással a bírók kinevezésére. Az energetikai reform Kijev szerint a rezsidíjak emelkedéséhez vezetne, ami egy évvel a választások előtt megengedhetetlen az aktuális politikai hatalom számára. Az országát segítő szervezetek sem szólhatnak bele a törvénykezési folyamatba, senki sem diktálhat erővel Kijevnek – jelentette ki egy lapinterjúban Petro Porosenko államfő. A szakértő szerint Porosenko tisztában van azzal, hogy az IMF már nem nyújt újabb segítséget, ezért igyekszik ellenséges hangulatot teremteni a hitelezővel szemben az ukrajnai közvéleményben.