BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem az osztalék miatt szeretik a magyar papírokat

Hiába az 5 százalék feletti hozamok, passzívak az intézményi befektetők: nem elég magas a magyar piacon a likviditás, és a globális kötvény-hozam-emelkedés is visszatartó erő.

A gyorsjelentési szezon ugyan még tart, a tavalyi éves eredményeikről már beszámoló vállalatok közül azonban többek menedzsmentje tett javaslatot a közgyűlésnek a tervezett éves osztalék mértékére. A Budapesti Értéktőzsdén forgó vállalatok osztalékát és aktuális részvényárát összevetve könnyű találni vonzó hozamokat, az osztalékfizető cégek közt viszont nagy a különbség a likviditásuk szempontjából. Cinkotai Norbert, a KBC Equitas elemzője úgy látja, hogy összességében javult a hazai osztalékkép, több vállalat magas összeget fizet, befektetői szempontból viszont csak akkor vonzó egy ilyen részvény, ha az osztalékfizetési programja fenntartható, magas az elérhető hozam, és kellően likvid a papír.

Fotó: Móricz-Sabján Simon

A KBC elemzője továbbra is vonzónak tartja a Magyar Telekom részvényeivel elérhető, mintegy 5,5 százalékos hozamot, vannak ugyan a piacon hasonló mértékű hozammal kecsegtető kispapírok, köztük például az ANY vagy a Graphisoft Park, ám utóbbiak esetében a kellő likviditás hiánya az, ami távol tarthatja a befektetőket. A mostani árfolyamon 4,4 százalékos hozammal kecsegtető Duna House-részvények viszont felzárkózhatnak a Telekom mögé.

A távközlési cég esetében az intézményi befektetők előtt sokáig a 10 éves magyar kötvényhozam volt a benchmark, a hosszú kötvényhozamok esése után ez már nem volt jellemző

– mondta Cinkotai. A 2,5 százalékos kötvényhozamok szintjéhez képest a Telekom részvényein elérhető hozam kifejezetten kedvező, ráadásul magasabb a historikus adatokban szereplő 2 százalékpontnyi prémiumnál. A hozamokat a befektetők a saját országuk kockázatmentes eszközeivel is összevethetik, az utóbbi hetekben a Telekom-részvények árcsökkenése részben indokolható a globális kötvénypiaci hozamok emelkedésével. A kibocsátók előtt több lehetőség kínálkozik az osztalékprogram átalakítására: külföldön gyakori példa az osztalék negyedévenkénti kifizetése, de a társaságok sajátrészvény-vásárlásai is (buy back) alternatívát jelenthetnek.

Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője is úgy véli, hogy hiába vonzó a magyar tőkepiac több kisebb szereplője osztalékhozam szempontjából, az alacsony likviditás távol tartja az intézményi befektetőket. A szakértő szerint a három további blue chip közül a Mol és az OTP árfolyamát is befolyásolhatja a közeljövőben az osztalékkal kapcsolatos döntés. A Mol menedzsmentje például a jövő hét elején dönt az osztalékfizetésről, az OTP elnök-vezérigazgatója pedig a Világgazdaságnak adott interjúban beszélt a jövő évi osztalékfizetésről, ami rendkívüli esetben akár el is maradhat, ha kiemelkedő akvizíciós lehetőséget talál a bankcsoport.

Az Equilor saját részvényeket is figyelembe vevő kalkulációi szerint a vezető hazai bank idén a 2017-es eredménye után 221 forintos osztalékot fizethet. A Telekom 25 forintos osztalékában sok befektető csalódott, az Equilor szakértője viszont indokoltnak látja a menedzsment döntését, hiszen a régiós szektor előtt óriási beruházások állnak, a következő évek biztosan nem szólnak majd emelkedő osztalékokról. Kiss Mónika szerint a Richter részvényeseinek sem kell aggódniuk, az Esmyához kapcsolódó, nemrégiben bejelentett eszközleírások nem veszélyeztetik a 82 forintra tervezett osztalék kifizetését.

A szabályozott ingatlanbefektetési előtársaságként nyilvántartásba vett BIF egy évvel ezelőtt nem fizetett osztalékot, a tavalyi nyereség után most viszont részvényenként 94 forintot terveznek kifizetni a tulajdonosoknak.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.