Változatlanul rendkívül visszafogott a lakossági ügyfelek érdeklődése a szabad felhasználású jelzáloghitelek iránt: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly mindössze 57,9 milliárd forintnyit helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók – forintalapon – ebből a konstrukcióból, csak 5,7 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A meglehetősen szerény növekedés nyomán a jelzáloghitelek állománya is folyamatosan csökken a háztartásoknál:
az MNB statisztikái szerint január végén már csak 1176,9 milliárd forintot ért el a lakossági és önálló vállalkozói ügyfeleknél lévő mennyiség, az egy évvel korábbihoz képest 16,4 százalékkal esett vissza.
A nagy visszaesésben a törlesztések, valamint a kevés új szerződés mellett szerepet játszhat az is, hogy a bankok igyekeznek megszabadulni a nem teljesítő lakossági portfóliójuktól, amelyből jelentős szeletet hasítanak ki a közvetlenül a 2008-as válság előtt felvett szabad felhasználású jelzáloghitelek.
A tavalyi nem egészen 60 milliárd forintnyi új szerződés igen kiábrándítónak hat a teljes lakossági hitelpiac teljesítményével összevetve.
Az MNB adatai szerint ugyanis 2017-ben majdnem 1100 milliárd forintnyi új fogyasztási- és lakáshitel-szerződést kötöttek a háztartások, ami 35,1 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A lakáshitelek adták az új kihelyezések legnagyobb részét 2017-ben: ezekből összesen 650,2 milliárd forint értékben vettek fel tavaly az ügyfelek, ami 38,8 százalékos emelkedés a 2016-os mennyiséghez viszonyítva. A fogyasztási hiteleknél már valamivel szerényebb ütemű, éppen 30 százalék feletti növekedést regisztrált az MNB, ez 442,7 milliárd forintnyi új hitelszerződésből adódott. Itt egyértelműen a személyi kölcsönök tekinthetők a nyertesnek, hiszen ezekből az egy évvel korábbinál 46,7 százalékkal többet, bő 306 milliárd forintnyit vettek fel a háztartások.
A válság előtt nagy keresletet generáló jelzáloghitelek visszafogott szereplését persze nagyrészt pont a személyi kölcsönök előretörése okozhatja: nagy előnyük ugyanis az előbbiekkel szemben, hogy a kölcsön felvételéhez nem kell ingatlanfedezetet felajánlani. Eközben a személyi kölcsönök nagyobb összegek igénylésekor már akár egy számjegyű kamatok mellett is felvehetők, vagyis a feláruk sem vállalhatatlan mértékű a jelzáloghitelekkel szemben. A személyi kölcsönöknél emellett az elmúlt időszakban jelentősen nőtt az igényelhető összeg. Így a jelzáloghiteleknél megszokott hitelcélokat – lakásfelújítás, autóvásárlás, kisebb értékű ingatlan vásárlása – ezekből is meg lehet valósítani.
A mostani körülmények között nem valószínű, hogy a közeljövőben érezhetően növekedne a kereslet a szabad felhasználású jelzáloghitelek iránt: vagyis továbbra is legfeljebb egy számjegyű bővüléssel lehet számolni az új kihelyezéseknél, az állomány további zsugorodása mellett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.