A mostani, piaci alapú árfolyamátváltási rendszer jól működik, és a jövőben is jól fog – szögezte le tegnap Csi Kang. A kínai jegybank kormányzója arra a felvetésre válaszolt így: vajon mennyire gondolja komolyan a központi bank a jüan leértékelését? Sajtóhírek szerint a jegybank elemzői azt vizsgálják, miként vethető be a kínai deviza leértékelése a küszöbönálló kereskedelmi háború negatív hatásainak ellensúlyozására.
A jegybankelnök ugyan kikerülte a válaszadást, de az elemzések szerint hiába tenne jót az exportnak a gyengébb jüan, a leértékelés számos kockázattal jár. Drágábbá teszi a külföldi adósságállomány finanszírozását, valamint magas pénzpiaci volatilitást okozhat, amit Kína az elmúlt években mindenáron el akart kerülni.
A leértékelés nem illene bele azokba a kormányzati törekvésekbe, amelyek szerint az állam minél inkább piaci alapú rendszereket működtetne, valamint Donald Trump is könnyen megbélyegezné Kínát, hogy kereskedelmi okokból manipulálja a devizáját.
Kevin Lai, a Daiwa Capital Markets elemzője hangsúlyozta: a jüan stabilitása segítette Kínát a makrogazdasági stabilitáshoz. Emlékeztetett: 2015-ben, mikor a jegybank váratlanul 2 százalékkal leértékelte a jüant, rengeteg tőke áramlott ki, ami világszerte megrázta a piacokat.
Csi Kang arról is beszélt, milyen intézkedéseket hoz az év végéig a jegybank, amelyekkel segít megnyitni a kínai pénzügyi szektort a külföldi befektetők előtt. Engedélyezik, hogy külföldiek is beszálljanak a kínai befektetési társaságokba és pénzügyi lízinggel foglalkozó cégekbe, valamint teret kapnak a lakossági hitelpiacon is.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.