A hét elején a lengyel 10 éves állampapírok hozama héthavi mélypontjára esett, mivel a befektetők kisebb kínálatra és alacsonyabb inflációra számítanak a következő hónapokban, annak ellenére, hogy a régió vezető államaiban a beszerzésimenedzser-indexek továbbra is jó értékeket produkálnak. A lengyel központi bank várhatóan még nem vált a jelenleginél szigorúbb monetáris politikára, ez persze megterhelheti a kötvényárfolyamokat, mivel az erőteljes gazdasági növekedés még nem gerjesztett aggodalmakat az infláció emelkedésével kapcsolatban, eltérően más régiós központi banktól. A lengyeleknél a GDP-arányos költségvetési hiány 1,5 százalékra csökkent 2017-ben a 2016-os 2,3 százalékos szinthez képest. A pénzügyminisztérium csökkentette az idei második negyedévre tervezett állampapír-kibocsátások összegét, tekintettel arra, hogy a januári és a februári adatok szerint a költségvetés többlettel zárta az említett hónapokat. A 10 éves lengyel államkötvények hozama 3,16 százalék alá került a március végi 3,26 százalékhoz képest. A papírok iránti kereslet élénk maradhat a visszavásárlásokból és a kamatfizetésekből újra a piacra áramló pénzek miatt.
Amíg Magyarországon és Lengyelországban a jegybankok évek óta nem számítanak az infláció közeli és gyors emelkedésére, és ezért a kamatokéra sem, a cseh jegybanktól további kamatemeléseket várnak az év folyamán.
A csehek legutóbb változatlanul hagyták az irányadó rátát a további normalizációról folytatott „parázs” vita után, a várakozásoknak megfelelően. A lépés azután következett, hogy a prágai jegybank tavaly augusztus óta három alkalommal emelt az irányadó kamaton, majdnem 10 éves ultralaza politikának vetve ezzel véget.
A jegybank kormányzója, Jiri Rusnok igyekezett kiegyensúlyozni a galamb hangvételű üzenetet, hangsúlyozva, hogy korábban jöhet a következő emelés, ha a cseh korona felértékelődése lassúbb, mint a jegybank előrejelzésében szerepel. Az anyagban az első negyedévre 25,40-os euróárfolyam szerepel az idei első negyedévre, míg a másodikra 24,90-os. Az előrejelzésnél gyengébb korona és egy kedvező gazdasági környezet viszont további emeléseket tehet szükségessé, így a prágai jegybank tovább emelheti a kamatokat 2018 második felében, annak ellenére, hogy a cseh deviza a jegybank jórészt galamb hangvételű üzenetei hatására nem erősödött sokat, így nem szolgálta a monetáris szigorítást.
Az, hogy a magyar kötvényhozamok lényegében nem változtak az utóbbi napokban, azt is mutatja, hogy a piac a kormányzó pártszövetség hivatalban maradását tekinti a vasárnapi parlamenti választás legvalószínűbb eredményének. A magyar jegybank a vártnak megfelelően legutóbb is változatlanul tartotta az irányadó kamatot, és megismételte, hogy folytatni kívánja a laza monetáris politikát. Ha az Európai Központi Bank várt szigorítása idén megvalósul, az a hozamok emelkedését és a forint gyengülését idézheti elő – a Nemzeti Bank laza monetáris politikája mellett –, akkor is, ha a fundamentumok stabilak és erősek maradnak.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.