Veszi a jegybank a jelzálogleveleket

Felpörögni látszik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelzáloglevél-vásárlási programja. Az idén már kilenc jelzáloglevél-aukciót tartottak a hazai jelzálogbankok olyan hitelpapírokból, amelyek megfelelhetnek a program feltételeinek. Az értékpapírokkal, amelyeket bevezettek a tőzsdére, összesen 110 milliárd forintnyi forrást vontak be.

A kibocsátások jól sikerültek, három kivételével mindegyik aukció átlaghozama alacsonyabb lett, mint a hasonló futamidejű állampapírok aznapi referenciahozama. A többi aukción is mindössze 3-7 bázisponttal haladta meg az átlaghozam az állampapírokét.

Nem titok, hogy az MNB azért kezdett jelzáloglevél-vásárlásokba, mert szeretné, ha a bankok minél nagyobb arányban vonnának be hosszabb távú forrásokat, és a hosszabb kamatperiódusú lakáshiteleket alacsonyabb kamatok mellett kínálnák az ügyfeleiknek.

A rövid kamatperiódusú hitelek kamatkockázata ugyanis megnő, ha elindul egy kamatemelési ciklus. A január közepén startolt MNB-s programnak már egészen rövid távon is érezhető a hatása. Februárban a lakáshitelek több mint 70 százalékánál már egyévesnél hosszabb kamatperiódus volt a szerződésekben, és a hosszabb kamatperiódusú hitelek átlagkamata is csökkent.

Az MNB korábban alig tartott jelzálogleveleket, tavaly év végén csupán 12,7 milliárd forintnyi volt az állománya. Idén januárban azonban 75,7 milliárd forintért vásárolt ilyen típusú hitelpapírokat, februárban pedig újabb 20,8 milliárddal hizlalta az állományát.

Márciusban és áprilisban ez a volumen vélhetően még tovább nőtt, hiszen a múlt hónapban hét aukciót is tartottak a jelzálogbankok.

Az Erste 3 és 10 éves papírokat bocsátott ki, az FHB kétféle 5 éves és egy 10 éves hitelpapírt adott el, az UniCredit szintén 5 és 10 éves jelzálogleveleket értékesített. Áprilisban az OTP Jelzálogbank dobott a piacra 45 milliárd forintnyi 5 éves jelzáloglevelet.