Bártfai-Mager Andrea: Az államnak haszontalan cégeket eladják

Az elmúlt évek átalakítása után ma már tudható, hogy mekkora az állami vagyon – ez korábban nem volt így. Ennek a 16 ezer milliárd forintnyi vagyonnak stabil, értékőrző biztosítását tűzte ki célul a miniszterjelölt. A vagyont jellemzően tulajdonosi joggyakorlás irányából felügyelik, még a szakpolitikákat sem ők határozzák meg. Ugyanakkor az ágazati politikák mellett, stratégiai tulajdonosi tervezés is napirenden lesz – ők is meg fogják határozni a tulajdonosi elvárásaikat.

A szakember szerint ezen cégek versenyképességét növelni fogják – ez nem csak a profit érdekében szükséges, hanem az állampolgárok jóléte és jól léte miatt is.

Az állami vagyonportfóliót gyorsan áttekintik, kiválasztják a húzóerőt jelentő nemzeti bajnokokat. Emellett fontos, hogy meghatározzák azon cégek körét, amelyeknek állami tulajdonban tartása nemzeti érdek. Fontos, hogy támogassák a technológiai megújhodást, fontosnak nevezte, hogy itt is megjelenne a magyar állam. Meg fogják nevezni azokat a cégeket is, amelyeknek a vagyonportfólióban tartása felesleges, nemzetgazdasági ás vagyonpolitikai érdeket nem szolgálnak. Ezeket a cégeket igyekeznek majd eladni.

Aktív vagyonkezelést kívánnak folytatni,

a közművagyon további gyarapítása cél.

Ma már minden magyar háztartás a Nemzeti Közműtől tud áramot és gáz vásárolni. Az új közműholding képes a szolgáltatások fenntartására és az új technológiai vívmányok meghonosítására is mint az e-mobilitás. A szükséges beruházások, vásárlások, fejlesztések finanszírozása kapcsán arra törekednek, hogy annak költségei az államadósságra ne gyakoroljanak jelentős hatást és a fejlesztésekhez csak csekély költségvetési forrást használjanak fel.

Az MFB-nél évi 400 milliárd forint kihelyezésével számolnak

Az MFB 2011-12-ben sikeresen megtisztította a portfólióját a korábbi rossz hitelektől, majd az EU-források gyors eljuttatásában sikerült komolyat lépnie az MFB Pontok létrehozásával. Az MFB tevékenységét tovább erősíteni akarják, hogy a következő évek forráshiányos helyzetét – az EU pénzek csökkenését – a bank ellensúlyozni tudja. Az MFB termékstruktúrájában hitel-, garancia- és tőketermékek egyaránt megtalálhatóak lesznek.

A cél az, hogy az MFB csoport olyan ügyfeleket is ki tudjon szolgálni, akik a bankok számára nem hitelezhetőek

– a fejlesztések hosszú távja (15 éven túli vállalati hitelezés), a túl magas kockázat vagy a vállalatok tőkehiánya miatt. Bártfai-Mager Andrea szerint évi 400 milliárd forint kihelyezéssel számolnak az MFB esetében.

A takarékszövetkezeti integrációban egyértelművé vált a struktúra. Bártfai-Mager Andrea azt ígérte, hogy a jövőben is biztosítják a szövetkezeti szektor önállóságát, ugyanakkor a Takarékbank központi banki jellege mellett egységes termékek, szolgáltatások és informatikai háttér épül ki. A betétgyűjtő-fókusz mellett az FHB integrációjával az aktív, azaz a hiteloldalon is erősödhet a takarékszövetkezeti szektor. Bártfai-Mager Andrea azt is elmondta, hogy

középtávon csökkenő, majd megszűnő állami jelenléttel számolnak a szövetkezeti hitelintézeti szektor terén.

A fiókhálózat átalakításáról szólva elmondta: olyan fiókokat akarnak működtetni, amelyek megfelelnek a kor elvárásainak – ezek azonban nem működhetnek minden településen. A le nem fedett területeken egyrészt mobilbankári hálózattal – a buszokra telepített mobil fiókokkal – igyekeznek kiszolgálni. Néhány helyen olyan terminálok lesznek, amelyek nemcsak pénz kivételre, hanem befizetésre és bizonyos tranzakciók végrehajtására (pl. hiteligénylés elindítására) lesznek alkalmasak. Emellett a Modern falu program keretében szó lehet majd olyan megoldásokról, ahol a pénzügyi szolgáltatásokat nem profitorientáltan kínálják az érintetteknek – ám a miniszterjelölt hangsúlyozta, erről a program többi résztvevőivel kell egyeztetni.

A Magyar Postát sikerült új irányba állítani az elmúlt évek számtalan sikertelen kísérlete mellett. Bártfai-Mager Andrea a logisztikai iparágban kell előrelépni – az elmúlt másfél évben munkaszervezéssel és beruházásokkal már előkészületeket tette annak eléréséhez, hogy 2020-ra csomaglogisztika regionális központ legyen Magyarország és a Magyar Posta. A hagyományos postai szolgáltatások is megújulnak, de látni kell, hogy a fogyasztók mást akarnak. A miniszterjelölt szerint épp ezért át akarják vizsgálni az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó szolgáltatások körét. A csomagküldési anomáliákról a miniszterjelölt elmondta, olyan nagy tömegben érkeznek bizonyos időszakokban – például karácsonykor – küldemények, amelyeknek feldolgozása embert próbáló feladat. Emellett – jelezte Bártfai-Mager Andrea – sok interneten vásárló nincs tisztában azzal, hogy megrendelésekor nem csomag, hanem levélszolgáltatást vásárol, amelyhez mérsékelt szolgáltatás kapcsolódik – például nincs nyomkövetés. A miniszterjelölt ugyanakkor jelezte: a közeljövőben a Posta már képes lesz a levélküldemények – egyelőre országon belüli – nyomonkövetésére is.

A kistelepülések lakói a felmérések szerint szeretik a mobilpostát – ismertette az erre vonatkozó felmérést a miniszterjelölt.

A Nemzeti Útdíj Szolgáltató évi 220 milliárd forintos költségvetési befizetést teljesít – az élet igazolta, hogy a korábban túl optimistának vélt bevételi számok nemcsak, hogy realisták, de túl is szárnyalhatóak voltak – jelezte Bártfai-Mager Andrea.

A miniszterjelölt bejelentette, hogy megválasztása esetén Fónagy János lesz a parlamenti államtitkára, míg a vagyonpolitikáért és a koordinációért Juhász Edit és Takács Gábor felel majd.

A személyével, a tulajdonában lévő lakásában működő cégekkel kapcsolatban a miniszterjelölt elmondta, 2001. óta nyilvános szereplő, nemzetbiztonsági ellenőrzéseken is átesett. Hangsúlyozta: gyermeki apjával 20 éve megszakította a kapcsolatot. Hangsúlyozta: nem felügyel egyetlen olyan céget sem, amelyben bármelyik családtagjának érdekeltsége van. A takarékszövetkezeti integrációt nem irányítja és nem felügyeli, ő a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs (SZHISZ) szervezetét felügyeli az MFB-n keresztül. Az SZHISZ feladata letisztult, csak a szövetkezeti hitelintézetek prudenciális működését felügyeli az MNB felügyeleti jogosítványait nem érintve.

A korábbi igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságai a kormánybiztosi poszttal nem voltak összeférhetetlen, de miniszterként ezekről már le fog mondani – egyrészt összeférhetetlenség, másrészt az új feladat nagysága miatt.

Az Alkotmánybíróság döntése szerint az alapítványok vagyona ugyan közpénz, ám ezek felett az MNB gyakorolja a tulajdonosi jogokat, az MNB pedig független közintézmény. Bártfai-Mager Andrea hangsúlyozta: ő a Monetáris Tanács külső tagja volt, az MNB igazgatósági döntéseiben nem vett részt.