BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hiányos Magyarország fenntarthatósága

Ritkán esik szó róla, de Magyarországnak van egy Nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégiája, amelyet az Országgyűlés fogadott el, és a 2012–24-es időszakra szól. Tavaly decemberben a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács második alkalommal készített jelentést arról, hogyan áll az összesen 34 stratégiai célt kitűző terv megvalósítása. Nem túl jól.

Magyarország továbbra is kedvezőtlen fenntarthatósági állapotban van, az egyes részterületeken elért jelentős eredmények ellenére a nemzeti erőforrásaink mennyiségi és minőségi megőrzésével és gyarapításával érdemi gondjaink vannak – ez a 2012–24-es Nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégia (NFFS) második előrehaladási jelentésének fő megállapítása.

Az NFFS-t 2013 márciusában fogadta el a parlament, a mostani dokumentum a 2015–16-os időszakot vizsgálja, s a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) 2017. decemberi ülésén fogadták el. Az NFFT az Országgyűlés harmincfős tanácsadó szerve, amelyben a kormány, a parlamenti frakciók, a versenyszféra, a tudományos élet, az egyházi és a civil szervezetek is képviselik magukat. Az NFFS-ről kétévente készül beszámoló.

A jelentést várhatóan az ősszel tárgyalja a parlament

– válaszolt a Világgazdaság kérdésére a tanács titkára, Bartus Gábor. Mint mondta, elmaradásban van a fenntarthatósági stratégia végrehajtása, a mostani tempóval nem sikerülhet elérni a 2024-es célokat. A jelentés kiemeli, hogy mindez azért is probléma, mert a jövő Magyarországának társadalmi-gazdasági fejlődése gyengébb lesz a lehetségesnél.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Az NFFT tizenhat kulcsindikátor alapján értékel, ebből ötnél lát pozitív trendet: 2012–16 között nőtt a teljes termékenységi arányszám (1,34-ról 1,49-ra), az oktatási kiadások a GDP-hez viszonyítva 4,08-ról 4,35 százalékra, a foglalkoztatás a 20–64 éves lakosság körében 61,6-ról 71,5 százalékra javult. Kevesebb a mélyszegénységben élők aránya (27,8 helyett 16,2 százalék) a bruttó államadósság pedig a GDP-hez mérten 78,2-ről 74,1 százalékra esett.

A jelentés azonban kifejezetten rossznak ítéli a korai iskolaelhagyók arányának alakulását (11,8-ről 12,4 százalékra),

az egészségben eltöltött várható életévek számát (nőknél 60, férfiaknál 58 év, ami a harmadik legalacsonyabb érték az uniós tagállamok között), a társadalom bizalmi tőkéjét (10-es skálán 4,2), a korrupciós indexet (100-as skálán 48), a civil szervezetek számát (65 ezerről 62 ezerre), a légszennyezettséget, a beruházások bruttó állóeszköz-felhalmozási rátáját (19,4-ről 17,8 százalékra) és az időskori eltartottsági rátát (24,6-ről 27,2 százalékra).

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.