Nem változott az alapkamat

A testület kiemelte, az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat erősen ingadozott, a dollár érdemben felértékelődött, az Egyesült Államok hosszú hozamai emelkedtek. Ennek hatására romlott a feltörekvő piaci kockázatvállalási hajlandóság, ami hatással volt a kelet-közép-európai régió piaci folyamataira is – tették hozzá. A változékony pénzügyi piaci környezetben a magyar gazdaságot továbbra is stabil fundamentumok jellemzik, a külső adósság jelentősen csökkent, a finanszírozási képesség továbbra is magas – közölték.

A monetáris tanács ismét megerősítette, hogy az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza rövid és hosszú oldali monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. A grémium szerint az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható.

A testület kedden, az elemzői várakozásoknak megfelelően, nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,9 százalékos szintjén, és a kamatfolyosón sem. A jegybanki alapkamat mértéke 2016. május 25. óta nem változott.

A monetáris tanács rögzítette: a tényleges kiszorítás mennyiségének olyan mértékűnek kell lennie, amely biztosítja a kialakult laza monetáris kondíciók tartós fenntartását. A testület márciusban a második negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg.

A közleményből kiderül, a három hónapos betétállomány 75 milliárd forintos mennyiségi korlátját az MNB fenntartotta, a finomhangoló forintlikviditást nyújtó devizaswap-állományát pedig növelte.

Annak érdekében, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbének nemcsak a rövid, hanem hosszabb szakaszán is érvényesüljenek, a jegybank mind a jelzáloglevél-vásárlásokat, mind a monetáris politikai célú kamatcsereeszközt programszerűen, folyamatosan és hosszú ideig kívánja működtetni – szögezte le az MNB.

A monetáris tanács sikeresnek ítéli továbbra is a jelzáloglevél-vásárlási programot, amelynek keretében május közepéig az MNB 150 milliárd forintot meghaladó mértékben vásárolt jelzálogleveleket.

A jegybank a bérek oldaláról érdemi inflációs hatást továbbra sem azonosított.

A fogyasztóiár-index a következő hónapokban is a toleranciasáv alsó felében alakulhat – állapították meg, utalva arra, hogy középtávon az élénk belső kereslet és a bérköltségek emelkedése a maginfláció emelkedésének irányába hatnak.

Az MNB szerint az árszínvonal emelkedését a mérsékelt külső infláció és a historikusan alacsony szinten stabilizálódó inflációs várakozások mellett a fokozatos munkáltatóijárulék-mérséklések, illetve az idei áfakulcs-csökkentések is lassítják.

Az MNB újra leszögezte,

a gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének, de a jegybank és a kormány programjai is nagyban hozzájárulnak a növekedéshez.